Sok magánszemélyt érinti a munkabér letiltás kérdésköre. Milyen jövedelemből és mennyit lehet letiltani? Milyen szabályok vonatkoznak a letiltásra? Hány letiltást lehet egyszerre foganatba venni? – merülnek fel a kérdések. Többek között ezekre is választ kaphatnak, ha elolvassák cikkünket.
A munkabér letiltás foganatosítása
A munkabér letiltás szabályait a végrehajtási törvény tartalmazza. Amennyiben a magánszemély nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, úgy a végrehajtó letiltást kér az adós munkabérére. A végrehajtó ekkor értesíti az adós munkáltatóját, hogy végrehajtói okirat alapján foganatosítsa a letiltást. A végrehajtó a kibocsátott határozathoz mellékel egy visszaigazoló dokumentumot, amelyen a munkáltatónak nyilatkoznia kell az adós jelenlegi bruttó béréről, az első levonás időpontjáról, a havonta levonható összegről, az adós munkabérét sorrendben megelőző tartozásokról, vagy arról, ha a munkavállaló jogviszonya már megszűnt. A foglalkoztató a visszaigazoló adatlapot 8 napon belül köteles kitölteni és tértivevénnyel visszaküldeni a végrehajtó felé.
Munkáltató felelőssége
A letiltás kezelésével kapcsolatban a munkáltatónak kötelezettsége keletkezik, amelyet, ha nem teljesít a munkáltató, úgy készfizető kezesként felel a teljesítés elmaradásának összegéig. A munkáltató a letiltási határozat kézhezvételét követő napon köteles értesíteni a munkavállalót a letiltás tényéről, amelyet célszerű írásban is rögzíteni. Köteles továbbá értesíteni a végrehajtót a letiltás foganatba vételéről, valamint a munkabérből levont összeg elutalása is az ő feladata. Amennyiben a letiltást valamilyen oknál fogva nem lehet teljesíteni, úgy azt 8 napon belül a végrehajtó felé jelezni kell.
Milyen típusú bérből lehet letiltani?
A következő jogviszonyokból származó jövedelmek vonathatók letiltás alá:
- munkaviszonyból származó jövedelem
- közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem
- munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyból származó jövedelem
- közszolgálati jogviszonyból származó jövedelem
- közalkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem
- rendvédelmi igazgatási szolgálati, valamint honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem
- adó, és vámhatósági szolgálati jogviszony alapján kifizetett jövedelem
- alkotó és munkaközösségi tag jövedelme
- a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja
- társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásokból (pl. táppénz, baleseti táppénz, CSED, GYED, GYES) legfeljebb 33% vonható le, az is kizárólag gyermektartás vagy jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás követelése esetén.
Milyen fajta bérből nem lehet eltiltani?
A végrehajtási törvény taxatíve felsorolja azt, hogy milyen járandóságra nem lehet érvényesíteni a letiltást:
- fogyatékossági támogatás
- rokkantsági járadék és vakok személyi járadéka
- egészségkárosodásra kifizetett keresetkiegészítés, illetve a bányászok egészségkárosodási járadéka
- hadigondozottak pénzbeli ellátása
- ápolási díj
- aktív korúak ellátása
- gyermekek otthongondozási díja
- törvényen alapuló tartásdíj
- kiküldetéssel, utazási költségtérítéssel kapcsolatos költségtérítés
- a nevelőszülő részére kifizetett illetmény
- anyasági támogatás
Munkabér letiltás mértéke
Főszabály szerint a munkabérből 33 százalékot lehet levonni.
Vannak azonban kivételek, amely esetén 50 százalékig levonható a munkabér:
- tartásdíj
- adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés
- jogalap nélkül felvett munkabér és társadalombiztosítási ellátás
A letiltás összegét mindig a nettó bérből kell számolni.
Több munkabér letiltás esetén összesen 50 százalékig terjedhet a letiltás mértéke, amely úgy néz ki, hogy az első letiltást 33 százalékban, míg a második letiltást 17 százalékban kell érvényesíteni.
Letiltás sorrendje
Előfordulhat, hogy a munkavállalónak egyszerre több letiltása is érkezik. Ezeket a letiltás jogcíme szerint sorrendbe kell állítani és ezek szerint kell a letiltásokat teljesíteni.
- Gyermektartásdíj
- Jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj
- Munkavállalói munkabér és vele egy tekintet alá eső járandóság
- Polgári perben vagy büntetőeljárásban, valamint szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított összeg
- Adó, társadalombiztosítási követelés és egyéb köztartozás
- Egyéb követelés
- Végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság
Több azonos jogcímen kiadott munkabér letiltás esetén a beérkezés sorrendje a mérvadó.
Például: a munkavállalónak van egy banki tartozása, amely miatt a munkabéréből 33 %-ot vonnak, majd érkezik egy adótartozás is. Mivel az adótartozás előrébb van, mint az egyéb követeléshez tartozó banki tartozás, ezért az adótartozást 33 %-ban, míg az adótartozás 17 %-ban kell levonni.
Munkabér letiltás egyéb szabályai
Fontos szabály, hogy letiltáskor figyelemmel kell lenni arra, hogy a magánszemély legalább az öregségi nyugdíj minimum összegét meg kell kapja, ami 28.500 Ft. Ettől csak egyetlen esetben lehet elérni, még pedig a gyermektartásdíj esetén, ugyanis ekkor akár a teljes fizetést vissza lehet tartani.
A másik kevésbé ismert szabály arra vonatkozik, hogy ha a törvényben meghatározott letiltás után (33 vagy 50 százalék) az adós nettó bére eléri az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét (142.500 Ft), akkor az e feletti nettó bér levonásba helyezhető korlátozás nélkül.
Például: a munkavállaló bruttó bére 400.000 Ft. Érkezik neki egy letiltás köztartozás jogcímen. Ezek alapján a következőképp nézne ki a munkavállaló bére:
Bruttó bér: 400.000 Ft, amelynek nettó összege 266.000 Ft. Egy letiltás esetén 33 %-ot lehet levonni, ami 87.780 Ft. Mivel azonban a letiltás után még több marad, mint az öregségi nyugdíjminimum ötszöröse, így az e feletti összeg is levonható, tehát: 266.000 Ft – 87.780 Ft = 178.220 Ft, az öregségi nyugdíjminimum ötszöröse 142.500 Ft, vagyis 178.220 Ft – 142.500 Ft = 35.720 Ft-ot még le lehet vonni.
A munkaviszony megszűnése esetén 2 db olyan dokumentum van, amely a letiltásra vonatkozik. Az egyik az „Adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási díj kötelezettségről”, amely a gyermektartási díjra vonatkozik, míg a másik a „Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor” nevű nyomtatvány, amelyen az összeg többi letiltást kell feltüntetni. Ha a munkavállalónak nincs semmilyen tartási és egyéb letiltáshoz kapcsolódó kötelezettsége, akkor is ki kell adni ezeket az igazolásokat csak üresen kell hagyni.
Összességében elmondható, hogy habár a munkáltatót anyagi szempontból a letiltás nem érinti, de a végrehajtóval való együttműködési kötelezettség fennáll, így mind a munkavállalónak, mind pedig a munkáltatónak érdemes tisztában lenni a munkabér letiltás szabályaival.