Az átalánydíjazás lényege, hogy a havonta változó bérpótlékok kiszámítása helyett, egy megállapított átlagösszeget fizet a munkáltató a munkavállalónak.

• Az egyik ilyen fajtája a bérpótlékokat is magába foglaló alapbér, amely a munkarendtől függően az olyan pótlékokat, mint a vasárnapi, éjszakai vagy műszakpótlék, már magába foglalja és havonta egy fix összegben fizetendő ki. Vagyis ez egy magasabb összegű havi alapbér.
• Egy másik fajtája az átalánydíjazásnak, amikor a készenlét és ügyelet idejére, függetlenül attól, hogy történt-e munkavégzés vagy sem a készenlét vagy ügyelet idejében, egy összegű havi bért határozunk meg, beleértve a rendkívüli munkáért járó pótlékot is.
• Tulajdonképpen bármely bérpótlék helyett meg lehet állapítani átalányösszeget, így akár a túlóráért járó pótlék is meghatározható egy fix pótlékátalányban. Például, ha egyik hónapban 8 óra, a másik hónapban 16 óra túlórája keletkezik valakinek, akkor a túlórák számától függetlenül, az előzetesen megegyezett pótlékátalány kerül kifizetésre mindkét hónapra.

A legfontosabb, hogy a fentiek közül bármelyiket is alkalmazza egy munkáltató, mindenképpen írásban kell rögzítenie a munkaszerződésben oly módon, hogy pontosan kiderüljön, melyik pótlék kiváltására irányul az átalányösszeg, valamint figyelemmel kell lenni arra, hogy az átalánydíjazás alkalmazása során a munkavállalót nem érheti hátrány.