A munkavégzés az esetek többségében munkaviszonyban történik, azonban nemcsak ez az egyetlen módja annak, hogy bevételt szerezzünk. Dolgozhatunk többek között mezőgazdasági őstermelőként, egyéni vagy társas vállalkozóként, tanulóként tanulószerződéssel, egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül, illetve megbízási jogviszonyban is. A következőkben a megbízási díjról tudhatnak meg többet.

Honnan tudjuk megállapítani a megbízási jogviszonyt?

A megbízás legfőbb ismertetőjegye, hogy a megbízott egy konkrét feladat elvégzését vállalja, és annak teljesítéséért kapja a megbízási díjat. A megbízási szerződést szóban és írásban egyaránt lehet kötni, de a későbbi félreértések elkerülése végett célszerű az írásos formát választani. A felekre a Polgári Törvénykönyv szabályai érvényesek. A megbízott saját eszközeit használva teljesíti a feladatát, viszont nincs neki megszabva sem munkaidő, sem pedig a munkavégzés helye. Szabadságról és betegszabadságról sem beszélünk megbízási jogviszony esetén, viszont ha a megbízott ebben a jogviszonyában biztosított lesz és a 3 %-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, akkor táppénz jár neki.

Jövedelem meghatározása

A megbízási jogviszony a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közé tartozik. Az ebből származó bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Fontos, hogy ennél a jogviszonynál meg kell különböztetni 3 fogalmat: a bevételt, a költséget, valamint a jövedelmet. A bevétel a meghatározott feladat elvégzéséért kapott bruttó összeg. A munkavégzéssel kapcsolatban felmerült kiadás a költség. A bevétel költséggel csökkentett összege pedig a jövedelem.

Megbízási jogviszony esetén költség elszámolására van lehetőség, amelynek kétféle módja lehet:

• Tételes költségelszámolás esetén az összes, a feladat elvégzéséhez szükséges kiadást számlával kell alátámasztani. Ennek mértéke az SZJA előleg kiszámításakor – ha a bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik – legfeljebb a bevétel 50 %-áig terjedhet. Olyan esetben, ha a költség a bevétel 50 %-ánál több, akkor a fennmaradó bevétel jövedelemadóját a megbízott visszaigényelheti az adóbevallásában.
• 10 %-os költséghányad elszámolás esetén a bevétel 10 %-ával csökkentett összeg lesz a jövedelem, ekkor viszont nincs szükség a költségek alátámasztására. Ha a megbízott nem nyilatkozik, akkor automatikusan a 10 százalékos költségelszámolással kell számolni.

A megszerzett jövedelemből minden esetben 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni.

Kell-e járulékot fizetni?

Járulékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, hogy ha létrejön a biztosítottság. A biztosítottság pedig akkor jön létre, ha a tevékenységből származó jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. A következőkben egy-egy példával szemléltetjük a biztosítottság létrejöttét.

A megbízó megbízási szerződést köt a megbízottal egy feladat ellátására, amelynek elvégzésére a megbízott 40 napot kap. A megbízási díj bruttó 100.000 Ft. A megbízott nem nyilatkozott költségelszámolásról. Mivel a megbízott napi jövedelme meghaladja az előírt minimum értéket, ezért biztosítottá válik.

 

A megbízó megbízási szerződést köt a megbízottal egy feladat ellátására, amelynek elvégzésére a megbízott 75 napot kap. A megbízási díj bruttó 100.000 Ft. A megbízott nem nyilatkozott költségelszámolásról. Mivel a megbízott napi jövedelme nem haladja meg az előírt minimum értéket, ezért nem válik biztosítottá.

 

A fenti példák alapján, ha létrejön a biztosítottság, akkor a 15 %-os személyi jövedelemadó mellett fizetni kell az egészségbiztosítási- és a nyugdíjjárulékot, míg a megbízónak szociális hozzájárulási adó, valamint szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik, a T1041-es nyomtatványon pedig be kell jelenteni a biztosított személyt. Mivel a biztosítás létrejöttét csak kifizetéskor tudjuk megállapítani, ezért a munkaviszonnyal ellentétben itt a bejelentés utólag is lehetséges.

Ha nem jön létre biztosítottság, akkor a megbízási díjból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, azonban ekkor is fennáll szociális hozzájárulási adó, valamint szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Amennyiben nyugdíjas személyt bízunk meg a feladat ellátásával, akkor is ezen szabályok szerint kell elbírálni a biztosítottságát, annyi különbséggel, hogy ha létrejön a biztosítás, akkor tőle 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vonunk.

Főszabályként a biztosítást havonta kell elbírálni. Olyan esetben, amikor a kifizetés nem havi rendszerességgel történik, akkor a biztosítottságot a díj kifizetésekor kell megállapítani, illetve szükség esetén a bejelentést is akkor kell megtenni.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egyszerre

A Munka Törvénykönyve nem tiltja a munkaviszony és megbízási jogviszony együttes fennállását ugyanazon foglalkoztatónál sem. Viszont fontos figyelni arra, hogy a két jogviszonyt teljesen külön lehessen választani. Ehhez a következő feltételeket kell vizsgálni:

• tevékenység jellege, munkakörönként történő feladatmeghatározás
• személyes munkavégzési kötelezettség
• foglalkoztatási kötelezettség, rendelkezésre állás
• alá-fölé rendeltségi viszony
• utasítási, ellenőrzési jog
• díjfizetés
• munkavégzés helye
• munkaeszközök biztosítása
• munkaidő

Specialitások

Abban az esetben, ha a foglalkoztató vállalkozás a kisvállalati adótörvény hatálya alá tartozik, úgy az adófizetési kötelezettségére más szabályok vonatkoznak, ugyanis a 17,5%-os szociális hozzájárulási adó és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás helyett a 13 %-os KIVA-t kell megfizetnie negyedévente.

Egy gazdasági társaság vezetője az ügyvezetést megbízási jogviszonyban is elláthatja. Biztosítottságának megállapítása ugyanúgy történik, ahogy az előzőekben leírtuk, annyi különbséggel, hogy itt költségelszámolásra nincs lehetőség.

 

Amennyiben munkaerőre van szükségünk, úgy érdemes végiggondolni, hogy milyen lehetőségek vannak. Természetesen az ellátandó feladat típusától is függ, hogy milyen jogviszonyt érdemes választani, de a megbízási jogviszonyt is javasolt szem előtt tartani, mint lehetséges opció.