Anyavállalatunk, az Írisz Office Zrt. cikksorozat keretében kíván segítséget nyújtani az ingatlan beruházással kapcsolatos döntések tudatos meghozatalában, legyen szó lakásvásárlásról, építésről vagy értékesítésről. Bemutatja, hogy milyen szempontok szerint kell mérlegelni a magánszemélyként vagy cégként történő beruházás során,  milyen ÁFA stratégiát érdemes alkalmazni, valamint mikor keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

A cikksorozat harmadik része abban kíván tájékoztatást nyújtani, hogy amennyiben magánszemélyként vágunk bele ingatlan vásárlásába, építésébe, építtetésbe, bővítésébe vagy felújításába, úgy milyen támogatási lehetőségekkel számolhatunk.

Ha magánszemélyként történő ingatlanberuházás esetében arra is lenne lehetőségünk, hogy vállalkozásként hajtsuk végre, úgy az átfogó összkép érdekében javasoljuk a korábbi cikkek elolvasását is.  

1.rész: Ingatlan adásvétel és az áfa

2.rész: Magánszemélyként vagy cégként?

Támogatási lehetőségek magánszemélyként

Nem titkolt kormányprogram, hogy a magyar népessége száma ne csökkenjen, illetve lehetőség szerint növekedjen. Országunk lakossága 1980-ig folyamatosan növekedett, ekkor 10,7M fővel tetőzött, azóta pedig évről évre csökken a magyar nép létszáma, míg napjainkban már mindössze 9,8M fővel számolhatunk, ami 9,1%-kal kevesebb, mint a 30 évvel ezelőtti szint, míg a statisztikai számítások 9,575M fővel számolnak 2030-ra.

Nyilvánvaló, hogy ha minden családban csak két gyermek születik, az nem elegendő a szinten tartáshoz sem, hát még a növekedéshez, ezért is támogatja fokozottan a kormány a 3 vagy több gyermek vállalását.

A programnak az elhivatottságon kívül nyilvánvaló anyagi oka is van, hiszen ha csökken a gyermekvállalási kedv, úgy egyre több idős ember jut egyre kevesebb fiatalra, ami egyre megerőltetőbb lesz a TB rendszer számára, ráadásul a várható élettartam növekedésével hatványozott terhelésre számíthatnak a fiatalok.

A fenti okokból adódóan a magánszemélyként történő ingatlanberuházás támogatása érdekében sokféle lehetőséget biztosít a kormány, ahol többek között a vállalt gyermekek számától teszi függővé a támogatás mértékét.

A lehetőségek széleskörű kiaknázásához elengedhetetlen a pénzügyi tervezés, mely alkalmával nem csak azt kell megterveznünk, hogy milyen ingatlanberuházást mikor és mennyiért hajtunk végre, de azt is, hogy a beruházáshoz szükséges tőkét milyen ütemezésben és milyen forrásból teremtjük elő, továbbá azt is, hogy a szükséges források megszerzésének milyen feltételei vannak, és azokat hogyan idézzük elő.

A tervezéskor tehát meg kell terveznünk:

• az elérni kívánt lakáscélt (új vagy használt ingatlan vásárlása, építés, felújítás, korszerűsítés, bővítés, stb.)
• hogy milyen támogatások igénybevételére lehetünk jogosultak
• az esetleges hitelfelvételnek milyen feltételei vannak, és azt hogyan tudjuk biztosítani
• a vállalt pénzügyi kötelezettségeket milyen időtávon belül és milyen forrásból fizetjük

Az állami támogatási rendszer két fő kategóriára osztható:

• vissza nem térítendő támogatások
• kamattámogatott hitelek

Babaváró hitel

A babaváró hitel egy szabad felhasználású kamattámogatott kölcsön, amely nem kizárólag ingatlan célra fordítható. Mivel a felhasználási terület nem került meghatározásra, így bármely lakáscélra igénybe vehető, valamint további hitelfelvétel esetén maximum 75%-ban önerőként is beszámításra kerülhet.

Babaváró hitelt házastársak vehetnek igénybe, akik a hitel felvételekor vállalják, hogy 5 éven belül egy gyermekkel bővül a családjuk, tehát a babaváró hitel tekintetében meglévő gyermek nem vehető figyelembe. A felvehető összeg legfeljebb 10.000.000 Ft lehet, amelynek tényleges összegét a bankok egyedileg határozzák meg hitelminősítés során. A felvett kölcsön kamatmentes, abban az esetben, ha teljesül az 5 éven belüli gyermekvállalás. A második gyermek születésekor elengedésre kerül a születéskor fennálló tőketartozás 30%-a, míg a harmadik gyermek megszületésekor az akkor fennálló összeg egésze mentesül a visszafizetési kötelezettség alól, és támogatásba fordul át.

Az igénylés feltétele, hogy a házastársak hölgy tagja a hitelfelvételkor még nem töltheti be a 41. életévét, valamint az egyik félnek rendelkeznie kell legalább 3 éves TB jogviszonnyal, amelyből az utolsó 180 napnak magyar alkalmazotti vagy vállalkozói jogviszonynak kell lennie.  Mindkét félre vonatkozik az a szabály, hogy köztartozásmentesnek és büntetlen előéletűnek kell lennie, valamint mindkét félnek szüksége van magyar lakcímre.

A támogatás a jelenlegi szabályozás alapján 2022.12.31-ig vehető igénybe.

Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

A CSOK többféle lehetőséget foglal magába:

• „sima” CSOK támogatás
• „sima” CSOK hitel
• falusi CSOK támogatás
• falusi CSOK hitel

CSOK támogatás

A családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a CSOK egy ingatlancélhoz közvetlenül kapcsolódó vissza nem térítendő támogatás. A kedvezmény jogosultsági köre igen széles, ugyanis az élettársak, házastársak, egyedülálló szülők a gyermekükre tekintettel, sőt azon házastársak is igényelhetik, akiknél még csak tervben van a gyermekvállalás. Ez utóbbinál viszont kikötés, hogy legalább az egyik szülő még ne töltse be a 40. életévét.

A gyermekvállalásra előírt határidő: egy gyermekre 4 év, két gyermekre 8 év, míg három gyermekre 10 év áll rendelkezésre.

Gyermeknek számít a magzat (a várandósság 12. hetétől), a vér szerinti vagy , aki 25. életévét még nem töltötte be, valamint a már 25. életévet betöltött megváltozott munkaképességű személy, akinek az állapota már egy éve fennáll és előreláthatólag további egy évig nem szűnik meg. A CSOK-ot már egy gyermek után is igénybe lehet venni.

A támogatást fel lehet venni új ház/lakás építéséhez, vásárlásához, továbbá használt ház/lakás vásárlásához és meglévő ház/lakás bővítéséhez is. További feltétel, hogy az ingatlan-nyilvántartásban lakásként vagy lakóházként legyen feltüntetve és legalább a következő paraméterekkel

• lapterületű szobával, főzőhelyiséggel, valamint fürdőhelyiséggel és WC-vel
• közműves villamos energia szolgáltatással
• egyedi fűtési móddal
• közműves szennyvízelvezetéssel
• közműves ivóvíz-szolgáltatással

Az igénybevételhez az egyik félnek TB jogviszonyt is kell igazolnia, amely használt ingatlan vásárlása, vagy 1 illetve 2 gyermek után igényelt új ingatlan vásárláshoz kapcsolódó támogatás esetén 180 nap, viszont 3 gyermek után igényelt támogatás esetén 2 év TB jogviszonyt kell tudni bemutatni, amelyből az igénylést megelőzően legalább 180 napnyi magyar alkalmazotti vagy vállalkozói jogviszonynak kell lennie.

Ebben az esetben is mindkét félre vonatkozik az a szabály, hogy köztartozásmentesnek és büntetlen előéletűnek kell lennie, valamint szükség van igazolásra arról, hogy az igénylőt az elmúlt 5 évben nem kötelezték jogosulatlanul felvett CSOK vagy szocpol kedvezmény visszafizetésére, továbbá az ingatlanra lakásbiztosítást kell kötni.

A CSOK mértéke a gyermekek számától, az ingatlan típusától és méretétől függően 600.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedhet. A támogatás mértéke 1 gyermek estén 600.000 Ft mind új, mind pedig használt ingatlan esetén is, viszont a továbbiakban már eltér a kedvezmény összege attól függően, hogy használt vagy új ingatlan beruházását tervezzük.

CSOK támogatás változása 2021-től

2021-től lehetőség nyílt a támogatásból a meglévő ingatlan tetőterének a beépítésére, amelyre a meghatározott feltételek fennállása esetén az új építésű ingatlanra vonatkozó összeg igényelhető. A meghatározott feltétel pedig nem más, mint az, hogy egy többgenerációs otthont kell létrehozni. Fontos kitétel, hogy kizárólagos használati joggal érintett, lépcsőházból vagy szabad lépcsőn megközelíthető, külön bejáratú lakás jöjjön létre.

CSOK hitel

Sok olyan család van, akinek a CSOK összege nem biztosít elég forrást az ingatlan vásárlásához/építéséhez. Ők élhetnek egy, az állam által támogatott hitellel is, amelyet új és használt ingatlanra is fel lehet használni. A hitel államilag garantált kamata évi 3 százalék, maximális futamideje 25 év. Ezzel a lehetőséggel csak a két vagy több gyermeket nevelő/vállaló szülők élhetnek.

A felvehető kölcsön összege szintén a gyermekek számától függ. Két gyermek esetén a maximális összeg 10.000.000 Ft, míg 3 gyermek esetén ez 15.000.000 Ft-ra nő.

2019.07.01-től él az a lehetőség, miszerint a kedvezményes hitelt nem csak új építésű, hanem használt ingatlanra tekintettel is igénybe lehet venni.

A CSOK hitel feltétele, hogy kizárólag házaspárok élhetnek ezzel a lehetőséggel, és az igényléskor legalább az egyik félnek fiatalabbnak kell lennie 40 évnél.

Összesítettük, hogy milyen összegű támogatás, illetve kedvezményes hitel érhető el különböző számú gyermekek, illetve különböző lakáscélok esetén:

Falusi CSOK támogatás

A kedvezmény egy külön csoportot is megjelöl, mégpedig azokat, akik kis településen (5.000 fő alatti) szeretnének ingatlant vásárolni, építeni. Nekik hozták létre a falusi CSOK-ot, amelynek jogosultsági feltétele megegyezik a hagyományos CSOK feltételeivel. A kormányrendelet taxatív felsorolja azon települések listáját, ahol a falusi CSOK elérhető (17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 2. melléklet).

A támogatás mértéke függ a gyermekek számától és a meghatározott ingatlancéltól:

Az igénybevételhez szintén szükség van TB jogviszony felmutatására, amelyet elegendő az egyik félnek igazolnia, viszont a feltételei a „sima” CSOK támogatásnál meghatározottaktól eltérőek: Falusi CSOK igénylése után járó emelt összegű támogatás igénylése esetén 2 év folyamatos TB jogviszony szükséges, azzal a feltétellel, hogy az igénylést megelőzően legalább 180 napnyi magyar alkalmazotti vagy vállalkozói jogviszonynak kell lennie.

Sokféle ingatlanon végzett munka minősül korszerűsítésnek, így mindig aktuálisan érdemes utána járni annak, hogy amit szeretnénk megvalósítani, az megfelel-e az elszámolható költségek feltételeinek. A teljesség igénye nélkül ide tartozik:

• víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése
• a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje
• tető cseréje, felújítása, szigetelése
• az épület szigetelése
• fürdőhelyiség, WC kialakítása, amennyiben az ingatlanban korábban nem volt ilyen helyiség
• belső tér felújítása, belső burkolat cseréke, galériaépítés

Korszerűsítésnek nem minősül a festés, mázolás, tapétázás vagy gipszkartonozás, kivéve, ha ezek a fenti munkálatok közvetlen részei.

A kedvezménnyel érintett lakásban az igénylőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50 százalékos – együttes igénylés esetén együttesen legalább 50 százalékos – tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Valamint a korszerűsítendő ingatlanon nem lehet haszonélvezeti jog.

Bővítésnek az minősül, ha az ingatlan hasznos alapterülete legalább egy lakószobával növekszik, beleértve az építmény térfogat növelésével nem járó tetőtér beépítést is.

Fontos kiemelni, hogy azok a magánszemélyek, akik falun laknak, nem csak a falusi CSOK-kal élhetnek, hanem ugyanúgy a „sima” CSOK igénybevételére is jogosultak, viszont a két támogatás nem jár együtt, a magánszemély csak az egyiket veheti igénybe.

Falusi CSOK hitel

A „sima” CSOK-hoz hasonlóan, a falusi CSOK-ot igénylők is élhetnek a kedvezményes hitel lehetőségével. A felvehető hitel maximális összege a gyermekek számának és az ingatlan céljának figyelembevételével került meghatározásra.

CSOK összefoglaló

Az összes CSOK típusra érvényes az a „szabály”, hogy bankoknál, jelzáloghitel intézeteknél lehet megigényelni.

Már egy ingatlanfelújítási projekt is jelentős anyagi vonzattal járhat, nem beszélve egy új lakás vásárlásáról vagy felépítéséről. Az ezekhez kapcsolódó állami támogatások igénybevétele sok magánszemély pénztárcáját kímélik meg, vagy egy rosszul kiválasztott piaci kamatozású hitel esetén az eladósodástól menti meg őket, viszont a CSOK támogatások igénybevétele is egy hosszútávú elköteleződés, így érdemes a feltételeit, és a jövőbeni hatásait is előre megfontolni.

A felvételkor vállalni kell, hogy a magánszemélyeknek és a családjuknak a kedvezményezett ingatlanban kell életvitelszerűen élniük 10 évig, és ez időszak alatt az ingatlant elidegeníteni nem lehet.

A kedvezményezett ingatlan bérbeadására sincs lehetőség. A CSOK rendelet szabályozza, hogy az igénybe vett összeget büntető kamattal növelten kell visszafizetni abban az esetben, ha egy harmadik személynek átengedik az ingatlan használati jogát, vagy azon használati, esetleg haszonélvezeti jogot alapítanak, és sajnos az ingatlan bérbeadása is ebbe a kategóriába sorolandó.

Illetékmentesség a CSOK-osoknak

2021-től megjelent egy új támogatás: aki CSOK igénybevétellel vásárolja, építi a lakását, vagy használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényli a CSOK-ot, úgy az ingatlan után mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól, amelyet a 2020.12.31. után megkötött adásvételi szerződésekre lehet igénybe venni. Ezáltal az ingatlan forgalmi értékének a 4%-ával kevesebb költség terheli a lakást szerző magánszemélyeket. Például ez egy 50 milliós ingatlan esetén 2.000.000 Ft megtakarítást jelent.

  Az illetékmentességet a CSOK igénylésével egyidejűleg lehet igénybe venni, mivel mindkettő támogatásnak minősül. Abban az esetben, ha a CSOK támogatás igénylése már korábban megtörtént, úgy utólag az illetékmentességre vonatkozó kérelmet már nem lehet benyújtani.

Áfa visszaigénylés (27%), amely a CSOK igénybevételétől független

A korábbi években a Falusi CSOK-ot igénybe vevő magánszemélyek élhettek olyan lehetőséggel, hogy a lakás vásárlásának vagy felújításának ÁFA-ja visszaigényelhető volt. 2021-től ez a támogatási forma is kibővítésre került, ugyanis már nem csak a preferált kistérségeken vehető igénybe, azok a magánszemélyek is élhetnek vele, akik CSOK igénybevétele nélkül építik az ingatlanjukat.

Ezzel a lehetőséggel azok a magánszemélyek élhetnek, akik nem generálkivitelezővel építik az ingatlanjukat, azaz az építkezést saját maguk szervezik meg, vagy újépítésű ingatlant vásárolnak.

Feltétele, hogy a lakást vásárló / építtető személy természetes személy legyen, és a számlák az ő nevére szóljanak. Az igénylő személynek ne legyen köztartozása és büntetlen előéletű legyen.

Összkomfortos ingatlan esetén a lakás hasznos alapterülete legfeljebb 150 m² lehet, míg egylakásos lakóépület esetén ne haladja meg a 300 m²-t.

Az ÁFA összegének a visszatérítése az építkezés végén egy összegben, vagy a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. A támogatott feleknek az utolsó ÁFA összeg visszatérítésétől számítva 10 évig életvitelszerűen kell élniük az ingatlanban, és ezen időtartamra lakásbiztosítással is kell rendelkezniük.

Ha a vásárolt ingatlan a telek árát is tartalmazza, úgy a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő telek bekerülési értékének az ÁFA-ja is visszaigényelhető.

Felújítás esetén is igényelhető a 27%-os ÁFA ?

Korszerűsítés és/vagy bővítés esetén csak abban az esetben igényelhető vissza az ÁFA, ha a magánszemély tanyán, birtokközponton, preferált kistelepülésen lévő ingatlanán végzi a felújítást. Korszerűsítés esetén a jogszabályban meghatározott munkálatok fogadhatók el (pl. tetőcsere, nyílászárócsere), bővítésnek pedig az minősül, ha az ingatlan legalább 8 m²-es lakószobával bővül.

5% vs. 27%-os ÁFA-s számlák

Előfordul az a megoldás is, hogy egy generálkivitelező kezdi el az ingatlan felépítését, mondjuk szerkezetkész állapotig, és az építtető magánszemély csak ezt követően veszi saját szervezésbe az építés további folyamatait.  Ebben az esetben a magánszemély a generálkivitelezőtől 5%-os ÁFA-tartalmú számlát kap, míg ezt követően az összes többi stádiumról 27%-os ÁFA-tartalmú számlái lesznek. Ez azért lehet negatív hatással az ÁFA visszaigénylésre, mert az 5%-os ÁFA-tartalmú számlák nem vehetők figyelembe a visszaigénylés során, viszont a magánszemélynek a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70%-áról, saját nevére szóló, az ÁFA törvény hatálya alá tartozó, termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról kiállított számlával kell rendelkeznie, amibe az 5%-os ÁFA-s számlák nem számítanak bele.
Így, ha a teljes bekerülési költségen belül a 27%-os ÁFA-s számlák aránya nem éri el a 70%-ot, úgy a magánszemély elesik az ÁFA visszaigénylés lehetőségétől.

Például: A generálkivitelező építi a házat szerkezetkész állapotig, ami 40%-os készültségi fokot jelent, és erről 5%-os ÁFA-val állít ki számlát. A magánszemély saját maga fejezi be az építkezést, így a fennmaradó 60%-os készültségről 27%-os ÁFA tartalmú számlái lesznek.
Nem jogosult a 27%-os ÁFA visszaigénylésre, mert a teljes bekerülési költségen belül csak 60%-ot tesznek a 27%-os ÁFA-s.

A bank felé a teljes bekerülési költség 70%-át le kell igazolni, amely állhat 27%-os ÁFA-tartamú számlákból és alanyi adómentes számlákból is, így a leadott számlák 27%-os ÁFA-ja igényelhető vissza. Ha a magánszemély rendelkezik 5%-os ÁFA-s számlákkal is, úgy az a fennmaradó 30%-ot teheti ki ahhoz, hogy jogosult legyen a visszaigénylésre.

Például: a bank által elfogadott teljes bekerülési költség bruttó 45.000.000 Ft.
Ebből a magánszemély rendelkezik:

• alanyi adómentes (0%-os) számlával, amelynek bruttó összege: 11.873.000 Ft (teljes költség 26,38%-a)
• 5%-os ÁFA-s számlával, amelynek bruttó összege: 8.579.000 Ft (teljes költség 19.07%-a)
• 27%-os ÁFA-s számlával, amelynek bruttó összege: 24.548.000 Ft (teljes költség 54,55%-a)

Mivel az alanyi adómentes és a 27%-os ÁFA-s számlák összesen több mint 70%-át kiteszik a teljes bekerülési költségnek, így a 27%-os ÁFA-s számlák ÁFA-tartalma visszaigényelhető.

A 27%-os ÁFA-t legfeljebb 5.000.000 Ft-ig lehet visszaigényelni.

Áfa visszaigénylés (5%)

Ha a magánszemély az ingatlant generálkivitelezővel építteti, vagy újépítésű ingatlant vásárol, úgy 2021.01.01-től 5%-os ÁFA-tartalmú számlát fog kapni a kivitelezőtől. Ha az építéshez vagy a vásárláshoz CSOK-ot is igénybe vesz, úgy az ingatlan 5%-os ÁFA-tartalmát jogosult visszaigényelni.

A lakás alaptere ebben az esetben is maximalizálásra került, ugyanis összkomfortos ingatlan esetén a lakás hasznos alapterülete legfeljebb 150 m² lehet, míg egylakásos lakóépület esetén nem haladhatja meg a 300 m²-t.

Az 5%-os ÁFA visszaigénylés a CSOK igényléssel együtt a hitelintézetnél történhet, utólagos igénylésre nincs lehetőség. A támogatási összeg legfeljebb egy alkalommal, az 5%-os ÁFA-s számla vagy számlák benyújtásával vehető igénybe.

Az 5%-os ÁFA visszaigénylés összege nincs maximumhoz kötve.

A támogatást 2021.01.01-jén vagy azt követően kiállított számlára lehet igényelni, legkésőbb 2022.12.31-ig.

Bemutatjuk, hogy egy nettó 40.000.000 Ft-os vételárú ingatlannak mennyi a teljes költsége 2020-ban, 2021-ben CSOK igénybevétele nélkül vagy 2021-ben CSOK igénybevételével:

Mindhárom esetben nettó 40.000.00 Ft-ból indultunk ki. 2020-ban a nettó vételár után meg kell fizetni 27% ÁFA-t, valamint 4%-os vagyonszerzési illetéket, így a további költségek 12.832.000 Ft-ot tesznek ki, az ingatlan teljes költsége pedig 52.832.000 Ft.

2021-ben köszönhetően annak, hogy az ÁFA 5%-ra mérséklődött, így a fizetendő ÁFA 8.800.000 Ft-tal csökkent, aminek hatására a bruttó vételárra számított illeték is 352.000 Ft-tal lett kevesebb. Ez esetben a nettó vételáron felül 3.680.000 Ft a többletköltség, így ugyanakkora nettó vételárú ingatlan esetén ez 9.152.000 Ft megtakarítást jelent.

Abban az esetben pedig, ha az ingatlanszerzéshez CSOK igénybevétele is társul, úgy a kivitelező felé fizetendő 5%-os ÁFA-t az állam visszatéríti, így annak a költsége a magánszemélyt nem terheli, valamint az illetéket sem kell megfizetnie. A nettó vételáron felül így egyéb költsége nincs, ami 2020-hoz viszonyítva 12.832.000 Ft-os megtakarítást eredményez, egy CSOK nélküli ingatlanszerzéshez vetítve pedig 3.680.000 Ft-tal jelent kevesebb kiadást.

Mi a teendő, ha nem jött össze a vállalt baba?

Különbséget kell tenni aközött, ha a vállaltnál kevesebb gyermek, vagy ha egyáltalán nem születik baba.

Abban az esetben, ha a gyermekvállalás egyáltalán nem teljesül, úgy a kapott támogatást 1 vagy 2 gyermek esetében a folyósítás napjától számított jegybanki alapkamattal (jelenleg 0,6%) növelten kell visszafizetnie, míg ha a CSOK-ot 3 gyermekre tekintettel igényelték, úgy a jegybanki alapkamat ötszörösével növelten (3%) terheli a magánszemélyt a visszafizetési kötelezettség.

Ha a vállaltnál kevesebb gyermek születik, úgy az igénybe vett CSOK összegét csökkenteni kell a gyermekvállalási határidő lejáratának időpontjában meglévő gyermekre tekintettel járó CSOK összegével, és a különbözetet a fentiek szerint kell visszafizetni az állam részére.

A CSOK-hoz kötött 5%-os ÁFA visszaigénylés és az illetékmentesség is támogatásnak minősül, amelyhez a CSOK feltételeknek kell megfelelni. Így ha a CSOK-ra vonatkozó előírások nem teljesülnek, úgy az ÁFA visszaigénylést és az illetékmentességet is visszatérítési kötelezettség terheli. A vagyonszerzési illetéket a NAV az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi érték alapján és az aznap hatályos mértékkel rója ki.

3+3 milliós lakásfelújítási támogatás

Szintén egy 2021.01.01-től megjelenő támogatási forma a lakásfelújítási támogatás, melynek keretében pénzvisszatérítést lehet igénybe venni meglévő ingatlan korszerűsítése, felújítása során. Ebben az esetben a költségek 50%-át fedezi az állam, legfeljebb 3 millió forint összeghatárig.

A lehetőséggel az a magánszemély élhet, aki saját háztartásában legalább egy olyan vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevel, , vagy ha a 25. életévét már be is töltötte, megváltozott munkaképességűnek minősül. Ide tartozik a magzat is, abban az esetben a 12. hetet már betöltötte és a magánszemély erről igazolással rendelkezik. További feltétel, hogy az igénylő és a gyermek a támogatásra vonatkozó igény benyújtását megelőzően legalább 1 éve a felújítandó ingatlanban lakjon. A magánszemély csak akkor mentesül az 1 éves bentlakási kötelezettség alól, ha a gyermek még nem töltötte be az 1 éves korát, vagy az ingatlan tulajdonjogát 1 évnél korábban szerezte.

Ebből következik az a megállapítás is, hogy ezt a fajta támogatást lehet újépítésű ingatlanra is igényelni, azt követően, ha az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés megtörtént. Fontos, hogy a felújításról szóló számlák és a vállalkozási szerződés is az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzést követő keltezésűek és teljesítésűek legyenek.

A támogatás akkor igényelhető, ha a magánszemély(ek)nek és a velük együtt élő gyermeknek legalább 50%-os mértékű ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányada van. Az 1 éves bentlakási feltételt a lakcímkártyával kell igazolni úgy, hogy az adott ingatlan legalább 1 éve be van jelentve állandó lakcímként (tartózkodási hely nem megfelelő).

A támogatást 2021.01.01-én vagy azt követően megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett felújításra lehet igényelni. Az igénylésre a számlák kifizetését követő 60 napon belül, de legfeljebb 2022.12.31-ig van lehetőség. Abban az esetben, ha vállalkozói szerződés 2021-ben köttetett, de az alapanyag beszerzése már 2020-ban megtörtént, és az arról szóló számlák 2020-as teljesítésűek, úgy azokra támogatás nem igényelhető.

A támogatásra jogosultak köre szélesen meghatározott: igénybe vehetik házaspárok, élettársak, egyszülős családok vagy akár elváltak is. Itt is kitétel, hogy TB jogviszonyt kell igazolni, így az igénylőnek legalább 180 nap folyamatos TB jogviszonnyal kell rendelkeznie.

Az elszámolható felújítási munkálatok körét a kormányrendelet taxatív felsorolja, így a teljesség igénye nélkül ide tartozik:

• víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése
• fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása
• épület külső festése, szigetelése, külső nyílászárók cseréje
• akadálymentesítési munkák, ha az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott
• tető cseréje, felújítása, szigetelése

A támogatás összege a számlával igazolható költségek 50%-a, de legfeljebb 3 millió forint. Fontos, hogy a támogatás összegében az anyagköltségnek és a munkadíjnak azonos arányban kell lennie.

A felújítás költségéről az igénylő nevére szóló számlára van szükség, mely esetében sem a nyugta, sem az 5%-os ÁFA tartalmú számla nem megfelelő, viszont az alanyi adómentes számlákat el lehet számolni.

Lehetőség van több ütemben történő felújítási munkák végzésére is, viszont a támogatást nem az egyes munkálatok befejezését követően, hanem az utolsó számla kifizetésétől számított 60 napon belül egyszerre kell megigényelni.

A támogatási kérelmet a Magyar Államkincstárnál lehet előterjeszteni.

Lakásfelújítási hitel

Mivel a 3+3 milliós otthonfelújítási támogatás egy utólagos finanszírozás, így a felújítás során a magánszemélynek ki kell tudnia fizetnie a számlák 100%-át, a támogatás folyósítása pedig ezt követően, utólag történik. A lakásfelújítási támogatáshoz kapcsolódóan 2021.02.01-től egy kedvező kamatozású hitelt is lehet igénybe venni, amennyiben a magánszemély nem rendelkezik a felújításhoz szükséges tőke egészével.

A hitel kamata fix 3%, a felvehető összeg maximum 6 millió forint lehet, a futamidő legfeljebb 10 év.

A kedvező kamatozású hitel igénylésekor az otthonfelújítási támogatásra vonatkozó feltételeknek kell megfelelni.

Összesítettük a támogatási formákat, az ingatlan céljának, az igényelhető összegnek és a támogatás formájának figyelembevételével:

* Az igényelhető összeg függ a lakáscéltól (új ingatlan vásárlás, használt ingatlan vásárlás vagy bővítés)

Az átláthatóság kedvéért a TB jogviszonyokról is készítettünk egy összesített kimutatást:

A cikksorozat negyedik (záró) részében az ingatlanokhoz kapcsolódó tulajdonszerzési illetékről olvashatnak bővebben.

A cikket az anyavállalatunk, az Írisz Office Zrt. írta.