A magyar nyugdíjrendszer egy szociális alapú állami nyugdíjrendszer, amely felosztó-kirovó elven működik. Ez azt jelenti, hogy az állam a jelenlegi aktív állománytól származó bevételből finanszírozza a mostani nyugdíjak kifizetését.
A jelenlegi szabályok szerint az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év, amely az 1957-ben vagy annál később született személyekre vonatkozik.
Az 1957-nél korábban született munkavállalókra a következő nyugdíjkorhatár érvényes:
- 1952. január 1-je előtt született személy esetén 62 év
- 1952-ban született személy 62. életévet követő 183. nap
- 1953-ban született személy 63 év
- 1954-ben született személy esetén 63. életévet követő 183. nap
- 1955-ben született személy 64 év
- 1956-ban született személy esetén 64. életévet követő 183. nap
Öregségi teljes nyugdíjra az a nyugdíjkorhatárt betöltő személy jogosult, aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, illetve jogosult életkortól függetlenül a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő.
Az öregségi nyugdíj összegét a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő hosszától függő mértékkel megszorozva kell kiszámítani.
Az átlagkeresetet az 1988. január 1. után szerzett nyugdíjalapot képező kereset alapján kell meghatározni.
20 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53, míg 40 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj. A 40 évnél több szolgálati idővel rendelkező személy nyugellátása plusz szolgálati évenként 2-2 százalékkal nő, így az 50 év szolgálati idővel a nyugdíjalap 100 százaléka lesz a nyugdíj összege.
A nyugdíjminimum összege 28.500 Ft havonta.