Bármikor megeshet egy munkavállalóval, hogy a munkavégzés nyomán akaratán kívül kárt okoz a munkáltatónak. Ide tartozhat például a céges autó összetörése, céges telefon, laptop elvesztése, munkaeszköz tönkretétele, de a mulasztás is. A munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható lett volna.

A munkáltató a károkozást a következő módokon szankcionálhatja:

• vagyoni természetű szankció
• nem vagyoni természetű szankció
• vegyes szankció

Vagyoni büntetés alatt általában a pénzbüntetést értjük, amelyet többféleképpen lehet érvényesíteni (például munkabérből való levonás, jutalom megvonása). Ennek mértéke legfeljebb a munkavállaló egyhavi alapbéréig terjedhet. Fontos megemlíteni, hogy a vagyoni hátrány csak egy meghatározott időtartamra alkalmazható.

A nem vagyoni természetű fegyelmi büntetés a megrovás, amely megtehető szóban és írásban is.

A vegyes szankcióra a legjobb példa a munkakör átmeneti megváltoztatása. Ez munkabér változással is járhat, amely anyagilag is megterhelheti a munkavállalót.

A munka törvénykönyve külön említést tesz a munkavállaló kártérítési felelősségéről is, azonban meg kell különböztetni a gondatlan és a szándékos károkozást.

• Gondatlan károkozásról akkor beszélünk, ha a munkavállaló előre látja a lehetséges következményeket, de könnyelműen bízik a károkozás elmaradásában.
• Szándékos károkozáskor pedig a károkozó előre látja a következményeket és azokat kívánja.

Míg a gondatlan károkozás mértékének megtérítését a dolgozó négyhavi távolléti díjában maximalizálják, addig a szándékos károkozás esetén a teljes kárt meg kell térítenie a munkavállalónak.