A személyi jövedelemadó törvény alapján osztaléknak minősül az a vagyoni érték,
- amelyet bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő a magánszemély részére juttat
- amelyet közhasznúnak nem minősülő alapítvány az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttat
A törvény rendelkezései szerint a juttatott vagyoni érték adózásának megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg.
Például:
Vagyonkezelésbe befektetett tőke: 10.000.000 Ft
Kapott hozam: 1.150.000 Ft
Vagyonkezelő által juttatott vagyoni érték: 6.000.000 Ft
A feltételezés elve alapján a 6.000.000 Ft-ból 1.150.000 Ft a hozam, míg 4.850.000 Ft a visszafizetett tőke.
Abban az esetben, ha a kifizető, vagy annak hiányában a magánszemély, nyilvántartásai alapján a tőke és a hozamok nem különíthetők el, úgy a megszerzett vagyoni értéket teljes egészében osztaléknak kell tekinteni.
Nem minősül osztaléknak az a kifizetett összeg, amelyet a magánszemély a vagyonkezelőtől vagy a közhasznúnak nem minősülő alapítványtól
- általa végzett tevékenység
- dolog átruházása
- vagy szolgáltatás nyújtása
ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerzett.
Nem kell jövedelemként figyelembe venni az osztalékból azt a részt, amelyre a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján volt jogosult.
A jövedelemként figyelembe nem veendő osztalék forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány is köteles nyilvántartást vezetni!