Főszabály szerint rendes vagy rendkívüli munkavégzés csak azoknak a munkavállalónak rendelhető el munkaszüneti napon, akik a vállalkozás tevékenysége folytán ezen a napon is végezhetnek és végeznek munkát.

Munkaszüneti napok: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

Egy havibéres munkavállaló díjazását a munkaszüneti nap nem befolyásolja, mivel a havibér az általános munkarend szerinti munkanapoktól függ, így őt az alapbére a munkaszüneti naptól függetlenül megilleti. Ugyanakkor, ha munkát végez ezen a napon, akkor 100% bérpótlék is jár részére, amelyet nem befolyásol, hogy a munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőben került sor.
Viszont, ha ezen a napon a munkáltató rendkívüli munkavégzést rendelt el, akkor természetesen jár a munkavállalónak a túlóráért járó alapbér és pótlék, illetve a munkaidő beosztására, kezdetére tekintettel a műszak vagy éjszakai pótlék is.

Például:

A munkavállaló alapbére 1.000 Ft/óra, munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra jogosult, és munkaszüneti napon számára 14.00-22.00 óra között 8 óra rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató.

Ekkor a munkavállaló az alábbi bérelemekre jogosult:

  • időarányos túlórára járó alapbér (100%) 8 órára (8.000 Ft)
  • munkaszüneti napi pótlék (100%) 8 órára (8.000 Ft)
  • rendkívüli munkavégzésért járó pótlék (100%) (8.000 Ft)
  • műszakpótlék 4 órára – 18.00-tól 22.00-ig (30%) (1.200 Ft)

Bérpótlék helyett átalánydíjazás is alkalmazható,

amelyről az alábbi cikkünkben olvashatnak.