A KATA törvény szeptember elsején hatályba lepő változása okán fontos, hogy számba vegyük az előttünk álló lehetőségeket, és mérlegeljük, hogy számunkra mi a legkedvezőbb megoldás. Ezek közé tartozik az EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) is, amellyel elkerülhetők a színlelt szerződések és adózási könnyítést nyújthat olyan tevékenységi szektorokban, mint művészet, kultúra vagy sport.
Az EKHO törvény szerinti adózás választásának feltételei vannak:
- Választására csak az a magánszemély jogosult, aki a törvény által meghatározott tevékenységi körökből szerez adóköteles bevételt.
- Az EKHO-t választó adózó alkotó jelleggel vegyen részt a választásra jogosító tevékenységben.
- A magánszemély rendelkezzen olyan jogviszonnyal (munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozói – társas vállalkozói jogviszony), amelyből származó bevétele után az általános szabályok szerint teljesíti az adó- és járulékfizetési kötelezettséget. (Ez a feltétel a nyugdíjasokra nem vonatkozik.)
- Írásban nyilatkozzon a kifizetőnek arról, hogy a törvényben meghatározott tevékenységére tekintettel a közterhek teljesítésére az EKHO-t választja.
- Az EKHO választására jogosító bevétel kifizetőtől származzon, valamint annak összege forintban legyen megállapítva és kifizetve (devizában, értékpapírban juttatott bevételre vagy természetbeni vagyoni értékre az EKHO nem alkalmazható).
A törvény tételesen, FEOR kód megnevezéssel részletezi, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyekre tekintettel alkalmazható ez az adózási mód.
Mely jogviszonyokban élhetünk az EKHO-val?
- munkaviszony
- megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján létrejött jogviszony
- társas vállalkozói jogviszony
Feltéve, hogy az adott jogviszonyban a felsorolt FEOR kódokhoz kapcsolódó tevékenységen kívül a magánszemély más tevékenységet nem végez.
Munkaviszony esetén, csak az e jogviszonyból származó jövedelem minimálbért meghaladó része után alkalmazható az egyszerűsített adózás.
Példa: A magánszemély munkaviszony keretében hangmérnöki tevékenységet lát el, így jogosult az EKHO választására.
- eset: a bruttó bére 170.000 Ft
Mivel a bruttó bére nem éri el a minimálbér összegét (200.000 Ft), így a teljes bevételre az általános szabályok szerinti adózást kell alkalmazni.
- eset: a bruttó bére 450.000 Ft
200.000 Ft után az általános szabályok szerint kell megállapítani a közterheket, viszont az azt meghaladó rész után (450.000 – 200.000 = 250.000 Ft) az EKHO alkalmazására jogosult.
Abban az esetben, ha a magánszemély nyilatkozik a kifizetőnek az EKHO választásáról, úgy a kifizető is az EKHO szerinti adózás alá esik azon jövedelem után, amelyet a választásra jogosult magánszemélynek juttat.
A kifizető csak akkor mentesülhet az EKHO megfizetése alól, ha a magánszemély átvállalja a saját magát és a kifizetőt terhelő EKHO megállapítását, bevallását és megfizetését. Erről még a bevétel megszerzése előtt nyilatkoznia kell a jövedelmet juttató vállalkozásnak.
Melyek az EKHO választására irányadó összeghatárok?
- Általános szabályok szerint az éves EKHO adózás eső bevétel legfeljebb 60.000.000 Ft lehet.
- Országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója esetén az összeghatár 500.000.000 Ft.
- Országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya) által az EKHO keretében megszerezhető éves bevétel 250.000.000 Ft.
A magánszemély akkor élhet a fent részletezett bevételi összeghatár egészével, ha az adóévben rendelkezik legalább az éves minimálbért (2022-ben 2.400.000 Ft) elérő általános szabályok szerint adózó jövedelemmel.
Abban az esetben, ha a magánszemély éves bevétele nem éri el a 2.400.000 Ft-ot, úgy az EKHO szerinti adózása alá eső bevételi határt is arányosítani kell olyan arányban, mint ahogy a magánszemély általános szabályok szerinti jövedelme aránylik az éves minimálbér összegéhez.
Példa: Az éves általános szabályok szerint adózó jövedelem bruttó 1.800.000 Ft (1.800.000 / 2.400.000 = 0,75), így a magánszemélynek legfeljebb (60.000.000 Ft * 0,75 =) 45.0000.000 Ft EKHO adózás alá eső bevétele keletkezhet az adóévben.
Nyugdíjas magánszemély esetén a bevételi összeghatár 60.000.000 Ft, amelyet nem kell időarányosítani, hiszen nyugdíjas EKHO-zó esetén nem feltétel, hogy rendelkezzen általános adózás alá eső jövedelemmel.
Ha a magánszemély ÁFA fizetésre kötelezett, úgy a bevételi összeghatárba az általános forgalmi adóval csökkentett bevételt kell számításba venni.
Mit jelent az általános szabályok szerinti adózás?
A bruttó bérből levonásra kerül:
- 15%-os személyi jövedelemadó
- 18,5%-os társadalombiztosítási járulék
A kifizető a bruttó bér után megfizeti:
- 13%-os szociális hozzájárulási adót
- vagy KIVA-s vállalkozás esetén a 10% KIVA-t
Mi az EKHO mértéke és milyen közterheket vált ki?
Az EKHO adózásra jogosító bevételből levonásra kerülő EKHO:
- általános esetben: 15%
- nyugdíjas magánszemély esetén: 9,5%
- EGT tagállamban biztosított magánszemély esetén: 9,5%
A kifizető az EKHO adózásra jogosító bevétel után:
- 13% EKHO-t fizet
Ezen bevételrész után a magánszemély mentesül a személyi jövedelemadó és TB járulék, a kifizető pedig a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.
Az EKHO-s adózó milyen TB ellátásra jogosult?
Az egyszerűsített adózás alá eső bevétel után a magánszemély nem jogosult pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra (táppénz, CSED, GYED), ezen bevételrész az ellátások megállapításakor nem vehető figyelembe.
Az EKHO-s adózó ettől függetlenül nem esik el az ellátásoktól, hanem a TB ellátásokra való jogosultságot az általános szabályok szerint adózó jövedelme alapozza meg.
Példa: A magánszemély 550.000 Ft-os jövedelemmel rendelkezik, amelyből 200.000 Ft után az általános szabályok szerint adózik, míg 350.000 Ft után az EKHO-t fizeti meg. A TB ellátások alapjául a 200.000 Ft szolgál, így a táppénz, CSED, GYED alapját is ezen összeg képzi.
Hogyan kell nyilatkozni az EKHO választásáról?
- Ha a magánszemély munkaviszony vagy tartós megbízási jogviszony keretében végzi a tevékenységet, úgy az adóévben bármikor nyilatkozhat az EKHO választásáról, és a kifizető a még nem számfejtett bevételre köteles alkalmazni az egyszerűsített adózást.
- Ellenben, ha egyszeri vagy időszakos szerződés (megbízási, vállalkozási) áll fenn a felek között, úgy a bevétel kifizetése előtt kell megtenni az írásbeli nyilatkozatot.
- A kifizető köteles mindaddig a nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően megállapítani az adókötelezettséget, amíg a magánszemély vissza nem vonja azt, kivéve, ha a tőle származó bevétel meghaladja az alkalmazásra jogosító értékhatárt.
- A magánszemély nem tehet újabb nyilatkozatot, ha az EKHO szerint adózó bevétele az adóévben elérte az értékhatárt.
Mi az EKHO bevallásának és megfizetésének a szabálya?
Különbséget kell tenni aközött, ha az adót az általános szabályok szerint a kifizető köteles megállapítani és megfizetni, vagy a magánszemély átvállalta tőle ezt a kötelezettséget.
Az adófizető a kifizető:
- A bevétel juttatásakor köteles az adót megállapítani és levonni, ideértve azt az esetet is, ha a vele szerződésben álló egyéni vállalkozónak minősül.
- Egyúttal az egyszerűsített adózás alá eső bevételrész után a 13%-os kifizetőt terhelő EKHO megállapítására is kötelezett.
- A levont és az őt terhelő adó bevallására a ’08-as járulékbevallás benyújtásával kell eleget tennie, tárgyhónapot követő hó 12-ig, és az adót is ezen határidőig kell megfizetnie.
- Köteles a bevétel kifizetésével együtt igazolást is adnia a magánszemélynek.
Az adófizető a magánszemély:
- Ha a magánszemély átvállalja a kifizetőtől az adó megállapítását és megfizetését, úgy ebben az esetben a kifizető köteles az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltatni a NAV felé a magánszemélynek juttatott bevételekről.
- A magánszemély az általa megállapított EKHO-t negyedévente, a negyedévet követő hó 12-ig köteles megfizetni a NAV felé.
- A megállapított adó alapját és a fizetendő egyszerűsített adó összegét – a kifizetőtől átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön – negyedéves bontásban kell szerepeltetnie az éves személyi jövedelemadó bevallásában.
A magánszemély által jogszerűen megállapított EKHO szerinti adózó bevételt az Szja tv. szerinti adóköteles jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, illetőleg az nem minősül vállalkozói bevételnek sem.
Megéri az EKHO-t választani?
Első körben összehasonlítottuk a munkabért és a megbízási díjat az EKHO szerint adózó bevétellel. A példában egy főállású munkavállalót vettünk górcső alá, aki munkaviszonyában és a megbízási jogviszonyban kedvezménnyel nem él, valamint a vállalkozás sem jogosult utána kedvezményt igénybe venni. Megbízási díj esetén az érvényesíthető költség az általános mérték: 10%. A példában az EKHO szerinti jogviszonyon kívül a magánszemélynek máshonnan nem származott az általános szabályok szerint adózó jövedelme, így az általános adót és az EKHO-t is ugyan abban a jogviszonyában fizette meg.
Tisztán látszik, hogy bruttó 500.000 Ft-os munkabér esetén a munkavállaló nettó bére 332.500 Ft, míg a teljes bérköltség 565.000 Ft. 100 Ft kifizetésre vetítve a teljes közteher 41,15 %.
A költségelszámolás miatt a megbízási díj már egy fokkal kedvezőbb adózási kategóriába esik. Ugyanannyi bruttó díj után a nettó leadózott jövedelem 349.250 Ft, míg a teljes bérköltség 558.500 Ft-ban maximalizálódik. 100 Ft kifizetésre vetítve a közteher mértéke 37,47 %, azaz 3,68 %-kal kevesebb a munkaviszonyhoz mérten.
Az EKHO szerint adózó jövedelem nettó összege 388.000 Ft, míg a teljes bérköltség a munkaviszonnyal egyezik meg. Ennek ellenére a 100 Ft-ra vetített közteher mértéke csak 31,33 %, ami 9,82 %-kal kedvezőbb a munkaviszonyhoz hasonlítva.
Egyéni vállalkozó is választhatja a törvényben meghatározott tevékenységekre tekintettel az EKHO szerinti adózást, feltéve, hogy a bevétel kifizetőtől származik. Így összehasonlítottuk, hogy miként alakult a Személyi jövedelemadó törvény szerint adózó egyéni vállalkozó, és az egyszerűsített adózást alkalmazó egyéni vállalkozó közteher fizetése.
Mindkét esetben a bevétel 4.000.000 Ft. SZJA-s egyéni vállalkozó összesen a bevétele után 2.053.175 Ft adót és járulékot köteles megfizetni, így a nettó adózott jövedelme 1,946.825 Ft. Az EKHO adózást választó vállalkozó 1.044.000 Ft adót és járulékot fizet, így a nettó adózott jövedelme 2.956.000 Ft lesz. Ebben az esetben a kifizető is adófizetésre kötelezett, így őt 520.000 Ft adó terheli. A vállalkozó zsebében EKHO adózás esetén 1.009.175 Ft-tal több marad.