Mind a munkáltatót, mind a munkavállalót érintő téma a betegszabadság, illetve a táppénz témaköre. Hány nap betegszabadság jár? Mikor jár táppénz? Milyen összeget kap a munkavállaló betegsége ideje alatt? Mekkora költséggel jár ez a munkáltatónak? A következőkben összefoglaljuk, mit is kell tudni ezekről az ellátásokról.

Betegszabadság

A biztosított munkavállaló keresőképtelensége idejére betegszabadságra jogosult, amelyet a kezelőorvos igazol, illetve kórházi ellátás esetén kórházi igazolás szükséges. A betegszabadság csak a munkavállaló saját betegsége esetén jár. Nem jár betegszabadság a társas vállalkozás tagjának, az egyéni vállalkozónak és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személynek sem. A munkavállalónak egy évben összesen 15 nap betegszabadság adható. Év közben kezdődött munkaviszony esetén a szabadsághoz hasonlóan ezt is arányosítani kell. Fontos megjegyezni, hogy a betegszabadság csak munkanapokra jár.

A munkavállaló 2019.07.22-én kezd új munkahelyén. Hány nap betegszabadság jár neki?

A kerekítés szabályait figyelembe véve 2019-re 7 nap betegszabadság jár a munkavállalónak.

Mértéke a távolléti díj 70 %-a, amelyet a munkáltató fizet. Mivel bérjövedelemként adózik, ezért ugyanúgy vonjuk belőle az adót és a járulékokat. A nyugdíjas munkavállalók is jogosultak évi 15 nap betegszabadságra, táppénzre viszont nem. A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók évente 10 nap betegszabadságra jogosultak, amely lejáratát követően táppénzt igényelhetnek.

Táppénz

A munkavállaló a betegszabadság lejáratát követően csak akkor jogosult táppénzre, ha az alábbi 3 feltétel együttesen teljesül:

• a biztosítási jogviszonya aktív (passzív jogon már nem jár táppénz)
• igazoltan keresőképtelen (arra az időre jár táppénz, amire vonatkozóan orvosi vagy kórházi igazolással rendelkezik)
• kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésre (olyan jogviszonya van, amelyben megfizeti a 3%-os egészségbiztosítási járulékot, pl. munkaviszony, megbízási jogviszony)

Nem jár táppénz a fenti feltételek teljesülése esetén sem, ha a keresőképtelenség idejére a teljes munkabérét megkapta, a betegszabadság lejáratát követő szabadnapra, heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn, a fizetés nélküli szabadság idejére, szabadságvesztés időtartamára, saját jogú nyugdíj folyósításának idejére, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére.

A táppénz naptári napokra jár. Amennyiben a keresőképtelenség nem kórházi ápolással kezdődik, akkor a kezdő orvosi igazoláson maximum 7 nap betegség igazolható. A betegség további fennállása esetén a kezelőorvosnak az ’Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről’ nevű nyomtatványt (köznyelven: kutyanyelv) kell kiállítani. A keresőképtelenséget a vizsgálattól számított 5 napra visszamenőleg lehet igazolni.

Táppénz a betegszabadság lejáratát követő naptól jár, legfeljebb egy éven át. Ehhez szükség van a munkaviszony fennállására, legalább egy éves folyamatosan biztosításban töltött időre, és hogy a magánszemélynek ne legyen táppénz előzménye egy éven belül.

Mértéke a napi átlagkereset 50 vagy 60 százaléka a biztosításban töltött jogviszonytól és a kórházi ápolástól függően. Amennyiben a munkavállaló rendelkezik 730 nap folyamatos biztosításban töltött idővel, akkor a napi átlagkereset 60 %-át kapja, ha ettől kevesebb a folyamatos biztosításban töltött ideje, akkor a napi átlagkereset 50 %-ára lesz jogosult. Kórházi ellátás esetén a táppénz mértéke 50 %, függetlenül a biztosítottságban töltött időtől.

A táppénz összegének van maximuma, amely a minimálbér kétszeresének harmincad része naponta. A táppénzből csak személyi jövedelemadót kell vonni.

A munkavállaló 8-as kódú orvosi igazolással keresőképtelen 2019. október 7-től 13-ig. 2019-ben a következő időszakokban volt keresőképtelen saját betegségéből kifolyólag: január 14-16, március 25-29, június 03-14. Munkaviszonya 2015.06.01-től fennáll, naptári napi jövedelme 18.000 Ft.

Mennyi táppénzt fog kapni?

A munkavállaló már felhasználta az összes betegszabadságát, ezért megvizsgáljuk, hogy jogosult-e táppénzre. A biztosítása fennáll, igazolt keresőképtelensége is megvalósul és pénzbeli egészségbiztosítási járulékra is kötelezett, tehát jogosult táppénzre. A munkavállalónak megvan a 730 nap folyamatos biztosítottságban lévő ideje, ezért 60 %-os táppénz illeti meg: 18.000 Ft * 0,6 = 10.800 Ft

A táppénz maximuma 9.933 Ft/nap, így az 5 napra 5 * 9.933 Ft = 49.665 Ft táppénz illeti meg a munkavállalót, amelyből 7.450 Ft-ot vonnak le személyi jövedelemadó jogcímen. Tehát a dolgozó 42.215 Ft-ot fog kézhez kapni, míg a munkáltatónak a bruttó táppénz harmadát kell megfizetnie hozzájárulás címén a NAV felé (49.665 Ft / 3 = 16.555 Ft). 

A keresőképtelenség okai

• 1-es kód: üzemi baleset: ilyen kód akkor szerepel az orvosi igazoláson, ha a baleset munkavégzés közben (munkabaleset), vagy a munkába menet, illetve munkából hazafele történik. Ekkor betegszabadság nem jár, hanem egyből táppénzre lesz jogosult a munkavállaló és a munkáltatónak sem kell táppénz hozzájárulást fizetni. Viszont ha bebizonyosodik, hogy a baleset a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt keletkezett, úgy a munkáltatónak meg kell téríteni az egészségbiztosítási ellátást.
• 2-es kód: foglalkozási megbetegedés: olyan betegségeket sorolunk ide, amely a munkavégzésből adódóan eredményez egészségkárosodást. Az 1-es kódhoz hasonlóan egyből táppénzre lesz jogosult a munkavállaló, és a munkáltatónak nem kell fizetni a táppénz harmadot.
• 3-as kód: közúti baleset: Első 15 napra betegszabadság jár, ezt követően táppénz, amely után a munkáltatót hozzájárulási kötelezettség terheli.
• 4-es kód: egyéb baleset: olyan baleset, amely nem munkabaleset. Ekkor szükséges egy nyilatkozat, hogyan történt a baleset, azért, hogy kizárják a baleset üzemiségét. Először betegszabadság, majd táppénz jár, táppénz harmad fizetési kötelezettséggel.
• 5-ös kód: beteg gyermek ápolása: elég gyakran találkozhatunk 5-ös kódú keresőképtelenséggel. Ezt a munkavállaló akkor veheti igénybe, ha a gyermeke betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját. A gyermek korára tekintettel határozzák meg, hogy hány napra jogosult a szülő. 1 éves koráig korlátlanul, 1-3 éves koráig 84 napot, 3-6 éves koráig 42 napot, 6-12 éves koráig 14 napot jogosult évente a munkavállaló igénybe venni. Itt is rögtön táppénz jár, de a munkáltató nem lesz táppénz hozzájárulásra kötelezett.
• 6-os kód: terhesség/szülés miatti keresőképtelenség: a munkavállaló terhesség miatt nem tudja ellátni a munkáját. Egyből táppénz jár és nincs egyharmados táppénzfizetési kötelezettség sem.
• 7-es kód: közegészségügyi okból, foglalkozásától hatósági elkülönítés: a keresőképtelen első naptól táppénzt kap, és nem kell fizetni a táppénz harmadot.
• 8-as kód: egyéb keresőképtelenség: a leggyakrabban ilyennel találkozhatunk. A munkavállaló saját betegségéből kifolyólag nem tudja ellátni a munkáját. Először betegszabadság jár, majd táppénz, illetve a munkáltatónak táppénz hozzájárulást kell fizetni.
• 9-es kód: veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség: Rögtön táppénzre jogosult a dolgozó, a munkáltatónak pedig fizetni kell a táppénz harmadot.

 

A táppénz igényt a foglalkoztatóhoz, illetve egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő esetén a székhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár feladatkörébe eljáró kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához, Budapest és Pest megye esetén pedig XIII. kerületi hivatalhoz kell benyújtani. Az ügyintézés a beérkezést követően naptól számított 8 nap, amennyiben az összes adat hiánytalanul beküldésre kerül, egyéb esetben 60 nap.