Előző cikkeinkben megismerkedhettek az anyasági ellátások különböző formáival és azok feltételeivel, így olvashattak a CSED-ről és a GYED-ről, valamint a szociális alapon járó ellátásokról is.
Most pedig készítettünk egy összefoglalót a leggyakrabban felmerülő kérdések megválaszolásával.
Sérül-e a munkáltató, ha a munkavállaló elmegy szülni?
Az anyasági ellátásokat az igénylő munkavállaló részére az állam fizeti, így azok a munkáltatóra nézve többletköltséget nem jelentenek. Viszont számolni kell a várandósság ideje alatt felmerülő foglalkoztatás költségével, valamint a visszatéréskori többletköltséggel, ugyanis abban az esetben, ha a kismama egészségügyi állapota nem engedi, hogy várandóssága alatt munkát végezzen, úgy táppénzre jogosult, ami után a kifizető táppénz hozzájárulást köteles fizetni.
Ha egy vállalat nem TB kifizetőhely, akkor az ellátások iránti igényt a munkáltató továbbítja az egészségbiztosítónak, az ellátást pedig az egészségbiztosítási szerv fogja kifizetni a magánszemélynek. Ha egy vállalat TB kifizetőhely, akkor az ellátást munkáltatói minőségben állapítja meg és fizeti ki, majd a munkáltató az államkincstár által finanszírozott részt visszaigényli.
Amikor a munkavállaló visszatér a munka világába, úgy számára ki kell adni a szülés évében még ki nem vett, időarányosan járó szabadságot, csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamára, valamint a gyermekgondozási díj első fél évére járó szabadságot, ami szintén munkáltatói teher.
A kismama veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre megy. Mennyibe kerül ez a munkáltatónak?
Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz esetén a munkáltató a munkavállaló részére megállapított bruttó táppénz 1/3-át táppénz hozzájárulás címén köteles megfizetni.
Példa: A munkavállaló 2014.10.01-től munkaviszonyban dolgozik. 2020.02.01-től 9-es kóddal táppénzre megy. Rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási idővel.
Irányadó időszak: az ellátásra való jogosultság alatt fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig tart azzal a megkötéssel, hogy a kezdő nap nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző év első napjánál, tehát a 2019.01.01–2019.11.30. közötti időszak.
Számítási időszak: az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napig tart, tehát 2019.06.04–2019.11.30. (180 nap)
A napi átlagkeresetet a számítási időszakban szerzett egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem és a számítási időszak napjainak száma hányadosaként kapjuk meg.
Mivel a munkavállaló rendelkezik 730 nap folyamatos biztosítási idővel, ezért a táppénz a napi átlagkereset 60 %-a lesz, szorozva az adott hónap napjainak számával.
Elbocsátottak, de utólag kiderült, hogy terhes vagyok. Mit tehetek ilyenkor?
A várandósságot igazoló dokumentummal vissza lehet menni a munkáltatóhoz, aki a felmondástól számított 15 napon belül elállhat a felmondástól, de ezt a munkáltatónak nem kötelessége megtenni. Amennyiben a munkáltató mégis úgy dönt, hogy nem szeretné nehéz helyzetbe hozni a várandós munkavállalót és eláll a felmondástól, akkor a két fél közötti munkaviszony fennmarad és úgy kell tekinteni, mintha a felmondás meg sem történt volna.
Milyen esetben mondhatnak fel egy várandós munkavállalónak?
Terhes munkavállalónak is fel lehet mondani azonnali hatályú felmondással akkor, ha súlyos kötelezettségszegést követ el, illetve próbaidő alatt is indoklás nélkül. Utóbbinál azonban szem előtt kell tartani az egyenlő bánásmód elvét, tehát a várandóság nem lehet a felmondás oka. Egyéb más esetben felmondási védelem alatt áll a munkavállaló, így munkáltatói felmondás nem alkalmazható.
Éjszakai műszakban dolgozom. Megtagadhatom-e a munkavégzést, ha várandós vagyok?
Igen, a várandósság bejelentésétől a gyermek 3 éves koráig nem kötelezhető a munkavállaló éjszakai munkavégzésre, készenlétre, valamint túlórára sem. Amennyiben a várandós nő munkaköre nem felel meg az egészségi állapotának (például laboratóriumban, vegyszerek között végzett eddig munkát, de ezután az orvos véleménye alapján nem dolgozhat ilyen környezetben), akkor a munkáltatónak fel kell ajánlani egy másik olyan munkakört, amelyet a munkavállaló el tud végzeni. Ha nincs ilyen pozíció, akkor a kismamát fel kell menteni a munkavégzés alól és ez idő alatt alapbérre lesz jogosult.
Hol lehet igényelni a különböző ellátásokat?
Csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is. Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a volt foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalnak, illetve a fővárosban és Pest megyében a Budapest Főváros kell benyújtani. Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz elektronikus úton nyújthatja be kérelmét.
Gyermekgondozási díjnál külön kell választani a biztosítási jogviszony alapján, valamint a hallgatói jogviszony alapján igényelt GYED-et. Biztosítási jogviszony alapján az igényt a foglalkoztatóhoz kell benyújtani. HHHallgatói jogviszony esetén a vérszerinti apának, illetve a szülés napján nem biztosított szülő nőnek a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalhoz kell az igénylést leadnia.
A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) igénylését a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnál lehet intézni.
Több munkaviszony egyidejű fennállása esetén több helyről igényelhetem a CSED-et és a GYED-et?
Igen, az ellátás iránti igényt jogviszonyonként kell a foglalkoztatóknál előterjeszteni és megállapítani.
Ikergyermekek esetén meddig járnak az ellátások?
CSED: Az igényléstől számított 168 napig jár, függetlenül a gyermekek számától.
GYED: Ikergyermekek esetén a 3. életévük betöltéséig jár.
GYES: A gyermekek tankötelessé válás évének végéig jár (tehát az év december 31-ig). A gyermek akkor válik tankötelessé, amelyik évben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét. Szakértői bizottság döntése alapján legkésőbb azt követő évben kezdheti meg az iskolát. Amennyiben a gyermekek nem egy évben mennek iskolába, úgy a GYES a később iskolát kezdő gyermek tankötelezettségének betöltéséig jár.
Letiltás alá vonhatják-e a CSED-et, GYED-et?
A csecsemőgondozási díj, valamint a gyermekgondozási díj nettó összegének legfeljebb a 33 százalékát lehet letiltásba helyezni, de csak gyermektartási díj, illetve jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás címén.
Mi történik akkor, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya miközben ő otthon van CSED-en/GYED-en?
A munkavállaló biztosítása megszűnik, azonban az ellátásokat továbbra is folyósítják részére. A szülés évében még ki nem vett szabadságot, valamint a CSED és a GYED első félévére járó szabadságot a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltania a munkáltatónak.
Ha nem vagyok jogosult CSED-re vagy GYED-re, akkor 2 évig nem kapok semmit?
Amennyiben a magánszemély nem jogosult CSED-re vagy GYED-re, úgy méltányosságból lehet kérelmezni az ellátásokat. Ennek feltétele a biztosítási jogviszony fennállása, ebből kifolyólag a diplomás GYED-et még méltányosságból sem lehet igényelni. Ha a magánszemély részére méltányoságból sem állapítják meg a fenti ellátásokat, úgy GYES-re jogosult.
Mi a teendő, ha munkavállaló újra munkába szeretne állni?
Az édesanya az anyasági ellátások időtartama alatt szülési és fizetés nélküli szabadságon van, de munkaviszonya nem szűnik meg. Újra munkába állási szándékát legkésőbb a GYES lejáratakor írásban jeleznie kell a munkáltatója felé, legalább a visszatérést megelőző 30 nappal korábban. A visszatérést követő 60 napon belül a munkáltató köteles kiadni részére a szülés évében még ki nem vett, a CSED időszaka alatt, valamint a GYED első 6 hónapja alatt felhalmozódott szabadságot.
Amennyiben az anya úgy dönt, hogy korábban akar visszatérni a munkába, úgy arra is van lehetőség.
Ha rögtön a szülés után visszaáll a munkába, akkor elveszti a jogosultságát a CSED-re, ugyanis szülési szabadság alatt nem lehet munkát végezni. Mivel GYED-et legkorábban a szülést követő 169. naptól lehet igényelni, így GYED-et sem kaphat, illetve a GYES folyósításának feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy a gyermek fél éves koráig keresőtevékenységet nem folytathat, ily módon ezen ellátásra sem lesz jogosult. A visszatéréskor a csecsemőgondozási díjat igénybe vett időszakra jár szabadság.
Amennyiben a gyermekgondozási díj folyósítása közben vagy a GYED lejáratát követően szeretne visszatérni a munkába, akkor meg kell szüntetni a fizetés nélküli szabadságot. A munkába állás az ellátás folyósítására nincs hatással, tehát továbbra is jár a GYED. Természetesen itt is él az a szabály, miszerint a munkába állási szándékot megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell a munkáltatót a fizetés nélküli szabadság megszüntetéséről. Ez esetben a CSED idejére járó szabadságra, valamint a munkába állás időpontjától függően a GYED első félévére járó szabadságra lesz jogosult a munkavállaló. A szabadságot pénzben megváltani nem lehet, kivéve, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik. Munkába álláskor felül kell vizsgálni a munkavállaló bérét, és ha az nem éri el a minimálbér/garantált bérminimum összegét, akkor a bérét meg kell emelni.
A munkaadó köteles-e visszavenni a munkavállalót a GYES lejárta előtt?
Ha a munkavállaló úgy dönt, hogy a GYES lejártánál korábban szeretne munkába állni, akkor a munkáltató köteles őt korábban visszavenni, de ekkor is alkalmazni kell a 30 nappal korábbi igénybejelentést. A munkáltató felmondhat a visszatérő munkavállalónak akkor, ha a korábbi munkakör megszűnt és nincs más megfelelő munkakör számára vagy az újonnan felajánlottat nem fogadta el.
