Az alkalmi munka keretében nagyon népszerű a munkavállalók foglalkoztatása, hiszen

• nagyon rugalmas,
• a munkavállaló részéről adómentes,
• a foglalkoztató részéről is alacsony összegű a napi közteher,
• valamint könnyen létesíthető és megszüntethető.

Ebből kifolyólag számos vállalkozás alkalmazza ezt a foglalkoztatási módot, akár a rendes munkaviszonyt megelőzően „próbamunka” kiváltásaként vagy ha csak 1-1 alkalomra beugró munkavállalóra van szüksége. Bár a szabályozása nagyon egyszerű, még is nagyon sok kérdés merül fel napi szinten, amelyeket most összegyűjtöttünk.  

Az egyszerűsített munkavállalás általános és részletes szabályairól korábbi tájékoztatónkban írtunk, amelyet ide kattintva olvashat.

3 hónapon keresztül foglalkoztattak alkalmi munkavállalóként, amiről sem a foglalkoztatás időtartama alatt, sem a megszűnésekor nem kaptam semmi dokumentumot (egyszerűsített munkaszerződés, igazolás, kifizetési jegyzék). Szeretnék regisztrálni álláskeresőként, de dokumentumok hiányában, hogy tudom bizonyítani az alkalmi munkavállalás idejét?

Az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően végzett alkalmi munkával töltött napok beleszámítanak az ellátásra való jogosultsági időbe (a szükséges 360 napba), azaz 1 bejelentett alkalmis nap 1 jogosultsági napnak minősül, viszont járadékalapot nem képez, és annak kiszámításakor sem kell az alkalmis napokat figyelembe venni. Abban az esetben, ha magánszemély az ellátás folyósításának idején végez alkalmi munkát, úgy az egy következő ellátásában már nem számít bele a jogosultsági időbe.

Amennyiben bejelentették Önt a NAV felé alkalmi munkavállalóként, úgy azt a NAV-nak látnia kell, és tőlük lehet kérni kimutatást erre vonatkozóan. A munkáltatónak ugyanakkor kötelessége igazolnia a kifizetéseket, illetve a bejelentéseket, ezért javasoljuk az írásbeli felszólítást.

Németországban van főállású jogviszonyom, és emellett Magyarországon szeretnék alkalmi munka keretében dolgozni. Ennek van törvényi akadálya? Alkalmi munkát milyen formában és mértékben végezhetek?

Az alkalmi munkavállalást nem befolyásolja az, ha bárhol már meglévő munkaviszonya van. Egyetlen kivétel, ha ugyanannál a munkáltatónál kívánna alkalmi jogviszonyt létesíteni, ahol a normál munkaviszonya is van, mert ott nem lehet.

Így az itthoni alkalmi munkavállalásra az általános szabályok vonatkoznak: egy munkáltatónál egymást követően legfeljebb 5 munkanap, egy hónapban maximum 15 munkanap, valamint éves szinten legfeljebb 90 munkanap lehet az egyszerűsített munkavállalóként töltött napok száma.

Rendes jogviszonyomban közfoglalkoztatott vagyok. Emellett létesíthetek egyszerűsített munkaviszonyt?

Közfoglalkoztatási jogviszony regisztrált álláskeresői státusz mellett valósul meg. Ilyen jogviszony mellett lehet egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végezni. Ide tartozik a háztartási munka, mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, valamint alkalmi munka is.

Alkalmi munkavállalóként dolgoztam öregségi nyugdíj mellett, így erre az időtartamra megillet a 0,5%-os évenkénti nyugdíjemelés?

Sajnos az egyszerűsített foglalkoztatás nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, nem merül fel nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség, így nem számít bele a nyugdíj alapjába, ezért nem jár utána nyugdíjemelés sem.

Alkalmi munkavállalóként hogyan tudom ellenőrizni, hogy a munkáltató bejelentett a NAV felé?

A bejelentés megtétele vagy elmulasztása a foglalkoztató felelőssége, viszont a jelenlegi technikai lehetőségek biztosítják, hogy az alkalmi munkavállaló ügyfélkapun keresztül ellenőrizni tudja bejelentések teljesítését.

A lekérdezés az ebev.nav.gov.hu oldalra, az ügyfélkapus belépési adatokkal történő belépést követően a szolgáltatások -> biztosítotti/foglalkoztatotti bejelentések lekérdezése -> munkavállaló/foglalkoztatott lekérdezése menüpont alatt lehetséges. Ezt követően ki kell választani a foglalkoztatás típusánál az egyszerűsített foglalkoztatást, és be kell állítani az időszakot, amire a lekérdezést szeretnénk megtenni. Az elkészült dokumentum tartalmazza a munkáltató cég nevét és adószámát, a jogviszony kezdetét és jellegét (új vagy törölt) és a munkanapok számát is.

Emellett a munkáltató kötelessége az egyszerűsített munkaszerződés megkötése, valamint a kifizetés teljesítéséről igazolás kiállítása és egy példány átadása a munkavállaló részére. Így, ha az alkalmis napok meglétét a foglalkoztatott bizonyítani köteles, úgy a rendelkezésére álló dokumentumok alapján megtudja tenni.

Egyszerűsített munkavállalóként dolgoztam Szlovákiában és munka közben baleset ért. A kérdésem az lenne, hogy jogosult vagyok táppénzre?

Az egyszerűsített munkavállalók nem biztosítottak, tehát nem jár nekik pénzbeli ellátás. Ugyanakkor jogosultak baleseti egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra, valamint álláskeresési ellátásra. Betegszabadságra, táppénzre azonban nem tarthatnak igényt.

Olyan kérdésem lenne, hogy alkalmi munkavállalóként a munkáltatónak kell-e fizetne nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot utánam? Azaz, a bérem nyugdíjjárulék köteles jövedelemnek minősül?

Nem, az alkalmi munkavállalásból származó jövedelem nem keletkeztet sem nyugdíj-, sem egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettséget. Ettől függetlenül nyugdíjalapot képez, amelynek összege:

• idénymunka esetén 1.370 Ft / nap
• alkalmi munka esetén 2.740 Ft / nap.

Főállású foglalkoztatott vagyok, vállalhatok EFO-s megbízást?

Igen, természetesen lehet vállalni egyszerűsített foglalkoztatotti munkaviszonyt főállású foglalkoztatottság mellett.

Saját jogú nyugdíjas vagyok, szakmunkásként alkalmi munka keretében foglalkoztatnak napi bejelentéssel. A kérdésem, hogy milyen járulékkötelezettségem van?

Az alkalmi munkavállalás keretében kapott bér adó- és járulékmentes jövedelem, amennyiben nem haladja meg a napi adómentes keretösszeget. 2021.01.01-től szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a napi 10.010 Ft-ot, szakképzettséget igénylő munkakör esetén a 13.091 Ft-ot.

Amennyiben alkalmi munkavállalóként ettől magasabb napi bérben részesül, úgy a különbözet után 15%-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezik, amelyet az SZJA bevallásban kell szerepeltetni és a bevallási határidőre kell megfizeti (május 20).

Jól értem, hogy egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkavállalóként egyenként kell érteni mind a havi 15 napot mind az évi 90 napot?

Igen, a 15, illetve 90 napos korlát munkavállalónként értendő, ám figyelni kell, mert a munkáltatónál sem haladhat meg egy bizonyos létszámot az alkalmi munkavállalók száma.

Alkalmi munka esetén egy naptári napon az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalók száma nem haladhatja meg a munkáltató átlagos statisztikai létszámának függvényében:

• munkavállalóval nem rendelkező vállalkozás esetén: átlagosan az 1 főt
• 1-5 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 2 főt
• 6-20 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 4 főt
• 20 + alkalmazotti létszám esetén, a munkavállalói létszám 20%-át

A számításnál mindig a megelőző félév átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.  Az alkalmazás létszámkeretét a munkáltató szabadon használhatja fel, tehát ha az éves létszámkeret 1 fő, úgy foglalkoztathatunk az év minden napján egy alkalmi munkavállalót, de akár egy napon 365 személyt is.
A filmipari statisztákra, mint foglalkoztatottakra, továbbá a szociális szövetkezetekre, mint foglalkoztatóra vonatkozóan ezeket a korlátozásokat nem kell alkalmazni.

Ha több munkáltatónál is alkalmi munka keretében dolgozom, akkor a 15 – illetve a 90 napos korlát az cégenként értendő?

Igen. Egy magánszemély több cégnél is vállalhat egyidejűleg alkalmi munkát. Egy vállalkozás esetében havonta legfeljebb 15 napot, míg évente maximum 90 napot lehet így dolgozni. Ez a korlátozás cégenként külön-külön értendő.

Alkalmi munkavállalóként dolgozom egy cégnél, ahol 24 órás szolgálatot látok el, személy és vagyonőri pozícióban. Havonta 10 szolgálatot kapok, ami 240 óra. Vezetek erről egy óraösszesítőt, de amikor a fizetést hozzák, akkor mindig kitöltetlen velem egy másik óraösszesítőt, amit előre beírnak. Az órabérem nettó 750 Ft. A kérdésem az lenne, hogy mennyire szabályos ez, és hogy az órabéremen felül járnak-e hivatalosan pótlékok.

A munkaórák elszámolását a feleknek kell tisztázniuk, illetőleg meghatározniuk.

A bérezésre vonatkozó törvényi háttér az alábbi:
A foglalkoztató köteles szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén legalább a minimálbér 85%-át, míg szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-át bérjövedelemként kifizetni az alkalmi munkavállalójának. A munkáltató úgy is határozhat, hogy ennél magasabb összeget nyújt az alkalmazottnak. A törvény a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve ezek órára, napra és hétre jutó arányának a 130%-áig mentesítést nyújt az adó alól, míg e felett munkavállalónak 15%-os SZJA levonási kötelezettsége keletkezik.

Mikor jár bérpótlék és milyen mértékben?

• Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár a 15%-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje ezen időszak alatt meghaladja az 1 órát.
• A napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül 50%-os “túlórapótlékot” is kell fizetni. (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás esetén, pl.: egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: 1. nap 10 óra, 2. nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra).
• Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
• Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50%-os “túlórapótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni. Pl. egy étteremben fizetett ünnepen dolgozik az egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepnapi órákra 100% pótlék jár.

KATA-s egyéni vállalkozó vagyok, alkalmi munkavállalót foglalkoztatok havonta 3-5 alkalommal. A bejelentésük telefonról az EFO alkalmazással történik. Viszont az alkalmisok után fizetendő napi 1.000 Ft-os közterhet nem látom előírva az adófolyószámlán. Ennek mi az oka? A közterhet milyen számlaszámra kell utalni?

Az egyszerűsített foglalkoztatottakkal kapcsolatban két, a NAV felé teljesítendő kötelezettsége van egy vállalkozásnak:

1. bejelentési kötelezettség: azaz a munkavállaló bejelentése
2. bevallási kötelezettség: a munkabér, a munkaórák számának bevallása

A bevallási kötelezettségnek a ’08-as bevalláson kell eleget tenni. (Pl. idén a 2108-as a nyomtatvány neve), amit az ÁNYK nyomtatványkitöltő program segítségével lehet megtenni, és ügyfélkapun/cégkapun keresztül beküldeni a NAV felé.

Ezen bevallások beérkezése után fogja az adóhatóság felkönyvelni a folyószámlára a kötelezettségeket.
A közterhet utalni a 10032000-06057763 számlaszámra szükséges, az egyéni vállalkozás adószámának megadásával a közleményben.

Az a kérdésem merült fel, hogy ha már be vagyok jelentve egyszerűsített foglalkoztatottként és azon a napon kórházba megyek orvoshoz, akkor felszámolják az egészségügyi ellátás díját?

Az alkalmi munkavállalók nem biztosítottak, így ahhoz, hogy egy orvosi vizsgálatnál biztosítottnak minősüljenek egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezettek.

2020.07.01-től él az a szabályozás, miszerint azok a személyek, akik nem biztosítottak és nem teljesítik az ESZO fizetési kötelezettségüket, úgy nem vehetnek igénybe térítésmentes egészségügyi ellátást. Azoknak a betegeknek, akik biztosítás nélkül mennek vizsgálatra, az ellátás igénybevételekor ki kell fizetniük a szolgáltatás díját.

Egy kérdésem lenne az alkalmi munkavállalással kapcsolatban. 53 éves vagyok, és közeleg idő, hogy igénybe vegyem a Nők 40 éves jogviszonyára tekintettel járó öregségi nyugdíjat. Az egyszerűsített foglalkoztatás milyen hatással van a nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időre? Csökkenti a ledolgozott időm?

Az egyszerűsített, alkalmi foglalkoztatás NEM számít bele sem a szolgálati időbe, sem a Nők 40 éves nyugdíjalapjául szolgáló jogosultsági időbe.

Érdeklődni szeretnék, hogy alkalmi munkavállaló jogosult munkába járási költségtérítésre?

Olyan jellegű munkába járási költségtérítésre, mint egy normál munkaviszonyos foglalkoztatott nem jogosult (min 9 Ft / km, max 15 Ft/km adómentes költségtérítés).

1.500 Ft-os órabérben dolgozom egyszerűsített foglalkoztatásban. Gyermektelen, nem nyugdíjas személy vagyok. Ilyen esetben mennyi a nettó órabérem?

Az alkalmi munkavállalók béréből nem kerül levonásra sem személyi jövedelemadó, sem járulék, így a bruttó bér = nettó bér.

Ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem átlagosan magasabb, mint a mentesített keretösszeg, úgy az e feletti részt szerepeltetnie kell a magánszemélynek az éves adóbevallásában, 15% SZJA megfizetése mellett.

Mentesített keretösszeg:
A foglalkoztató köteles szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén legalább a minimálbér 85%-át, míg szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-át bérjövedelemként kifizetni az alkalmi munkavállalójának.

A munkáltató úgy is határozhat, hogy ennél magasabb összeget nyújt az alkalmazottnak. A törvény a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve ezek órára, napra és hétre jutó arányának a 130%-áig mentesítést nyújt az adó alól, míg e felett munkavállalónak 15%-os SZJA levonási kötelezettsége keletkezik.

Segítségüket szeretném kérni. A következő a problémám: alkalmi munkaviszonyban vagyok jelenleg, napi 12 órában. A napi bérem 13.450 Ft. Előző hónapban 6 nappalos, 4 éjszakás műszakom volt, ugyanígy 12 órában. A fizetésem 134.500 Ft volt összesen. A kérdésem a következő: ilyen esetben éjszakás vagy túlórapótlék nem jár?

A törvény rendelkezik arról, hogy mely esetekben illeti meg az alkalmi munkavállalót bérpótlék.

Ezek alapján:

• Alapesetben egy bejelentett nap 8 órának minősül, ez maximum 12 órára növelhető. Ilyenkor a 8 órán felüli időre túlórapótlék illeti meg a dolgozót.
• Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár a 15%-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje ezen időszak alatt meghaladja az 1 órát.
• A napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül 50%-os “túlórapótlékot” is kell fizetni. (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás esetén, pl.: egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: 1. nap 10 óra, 2. nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra).
• Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
• Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50%-os “túlórapótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni.

A pótlék megilleti a munkavállalót, az jár a részére, kivéve, ha az alapbért úgy állapították meg, hogy az a pótlékokat magában foglalja.

Regisztrálni szeretnék álláskeresőként, amelynek időszaka alatt 3 hónapig járadékot folyósítanának részemre. Ez idő alatt tudok alkalmi munka keretében munkát vállalni?

Igen, az álláskeresési járadék folyósítása alatt lehet vállalni alkalmi munkát, az nem befolyásolja az ellátás folyósítását.

Egyszerűsített foglalkoztatás ideje alatt magam után kell fizetnem a TB járulékot?

Nem, napi bejelentésnél nem kell a munkavállalónak maga után TB járulékot fizetni.
Ugyanakkor az igaz, hogy az alkalmi bejelentés nem jelent biztosítottságot, így ha nincs egyéb biztosítással járó jogviszonya (pl. normál munkaviszony), akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni kell a NAV felé.

A NAV felé hogy tudom magam után fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének bejelentésétől számított 8 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett részére és a fizetési kötelezettséget a kötelezett adószámláján az egészségbiztosítási jogviszony nyilvántartás jelzése alapján automatikusan előírja.

Amennyiben a NAV bármely okból (pl.: ha a fizetési kötelezettséggel érintett személy korábban nem minősült belföldinek vagy a foglalkoztató nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét) a fizetési kötelezettséget nem írta elő úgy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett fizetési kötelezettségét köteles a NAV-nál bejelenteni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a 21T1011U jelű adatlap kitöltésével. Az adatlap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve letölthető az adóhatóság honlapjáról.
A jogszabályi rendelkezések értelmében tehát egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek kizárólag akkor kell bejelentkeznie az adóhatósághoz, ha a NAV valamely oknál fogva a biztosítási jogviszonya vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnéséről nem értesült és a fizetési kötelezettségét nem írta elő.

A foglalkoztató köteles január 31-ig igazolást kiadni a teljes ledolgozott napokról, mint egy normál munkaviszony esetén az M30-as nyomtatvány?

Nem, az Art. rendelkezései alapján a munkáltató nem köteles év végén összesítő igazolást kiadni az alkalmi munkavállalói részére, azonban év közben minden bejelentéskor olyan dokumentumot kell kiállítani és átadnia, amelyből kitűnik a bevétel teljes összege és jogcíme.