A 2020. január 1-jétől életbe lépő minimálbér, illetve garantált bérminimum-változás érintette az egyszerűsített foglalkoztatást is, azonban a lényegi szabályozás tekintetében nem történt változás.

Az idei naptári évben is elmondható az, ami 2010 óta rendszeresen: az egyszerűsített foglalkoztatás – köznyelven alkalmi munkavállalás – adózása még kedvezőbb lett. Ez pedig annak tudható be, hogy változatlan adóteher mellett a kifizethető bér nőtt, így fajlagosan az adóteher mértékének csökkenéséről beszélhetünk.

Egyszerűsített foglalkoztatás típusai

• mezőgazdasági idénymunka: erdőgazdálkodási, állattenyésztési, növénytermesztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés
• turisztikai idénymunka: idegenforgalomhoz kapcsolódó foglalkoztatás
• alkalmi munka: nem rendszeres munkavégzés tekintetében történő munkavállaló alkalmazása

Az egyszerűsített munkavállalásnak nem féltétele az írásbeli munkaszerződés kötése, így az szóban is megköthető. A munkaviszony létrejötte az adóhatósághoz történő bejelentéssel valósul meg, amelyet többféle módon is meg lehet tenni. Az egyik lehetőség erre a 20T1042E nyomtatvány használata. Ehhez ügyfélkapus/cégkapus hozzáférésre van szükség. A bejelentést meg lehet tenni telefonon keresztül (185-ös telefonszámon), valamint okostelefon használatával is, amely esetén egy applikációt (EFO alkalmazás) kell letölteni és azon keresztül lehet a bejelentést megtenni. A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség.

Határidők, bejelentés

A munkavállalók bejelentését a munkavégzés előtti napon, de legkésőbb a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni az adóhatóság felé.

A bejelentés visszavonására a bejelentést követő 2 órán belül van lehetőség, illetve ha a foglalkoztatás a bejelentést követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamra vonatkozott, akkor legkésőbb a módosítani kívánt napon reggel 8 óráig van mód korrigálásra.

Utólag a bejelentést törölni, módosítani nem lehet.

Alapesetben egy bejelentett nap 8 órának minősül, ez maximum 12 órára növelhető. Ilyenkor a 8 órán felüli időre túlórapótlék illeti meg a dolgozót.

A ledolgozott napok számára vonatkozó szabályok

Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén egy naptári évben maximum 120 napot lehet dolgozni.

Alkalmi munkavégzés esetén évi 90 nap a felső határ ugyanannál a munkáltatónál, úgy, hogy egymást követően maximum 5 naptári napot, míg egy hónapban legfeljebb 15 napot lehet dolgozni.

Közteher

A munkáltató által fizetett közteher mértéke sem változott 2020-ra:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 500 Ft / fő / nap
• alkalmi munkavállaló esetén: 1.000 Ft / fő / nap
• filmipari statiszta esetében: 3.000 Ft / fő / nap

A közterhet minden hónapban a 08-as járulékbevallásban kell szerepeltetni, és a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell megfizetni az adóhatóság részére a NAV Egyszerűsített foglalkoztatás 10032000-06057763 számú számlájára.

Mentesül ugyanakkor a közteher fizetése alól az a munkáltató, aki olyan uniós állampolgárt alkalmaz, aki másik tagállamban biztosított, és erről igazolással rendelkezik, továbbá a tehermentesítésről Magyarország és az érintett EU-s ország között egyezmény van életben.

Bérezés

A 2020-as minimálbér, illetve garantált bérminimum emelkedése miatt az alkalmi munkavégzésért járó bér is növekedett. A törvény úgy határoz, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkáért járó legkisebb bér szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a minimálbér 85%-a, míg szakképzettséget igénylő munkakör esetén pedig a garantált bérminimum 87%-a.

A munkáltató természetesen úgy is határozhat, hogy ennél magasabb összeget juttat az alkalmazottjának. A törvény a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve ezek órára, napra és hétre jutó arányának a 130%-áig mentesítést nyújt az adó alól, míg e felett a munkavállalónak 15%-os SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik.

 

Bérpótlékok

A munkavállaló ugyanúgy, mint egy normál munkaviszony esetén, jogosult különböző bérpótlékokra. Ezek lehetnek:

• 15% éjszakai pótlék a 22:00 és 06:00 óra közötti időtartamra, feltéve, ha a munkavégzés az említett időszak alatt eléri a 1 órát
• a 8 órán felüli időre 50%-os túlórapótlék (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás esetén, pl. egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: 1. nap 10 óra, 2. nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra.)
• 50%-os vasárnapi pótlék, ha a munkavállaló által ellátott munkakör vagy tevékenység nem vasárnaphoz kötött
• ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50%-os túlórapótlékot + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni (Pl. étteremben fizetett ünnepen dolgozik az egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepnapi órákra 100% pótlék jár.)

Mentesített keretösszeg, SZJA bevallás

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem mentesül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól, feltéve, ha a kifizetett összeg nem haladja meg a minimálbér, illetve garantált bérminimum napibérként meghatározott összeg 130%-át.

A foglalkoztató köteles az egyszerűsített jogviszony során olyan igazolást kiállítani, amin szerepel a megszerzett bevétel és annak jogcíme. Az igazolást a kifizetés napján ki kell adni, így az összevont igazolások kiadása év végén nem kötelező.

Ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem átlagosan magasabb, mint a mentesített keretösszeg, úgy az e feletti részt szerepeltetni kell az éves személyi jövedelemadó bevallásban, 15% SZJA megfizetése mellett. Akkor is keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, ha a munkavállalónak az egy ledolgozott napra jutó bére a túlórára járó vagy a bérpótlék miatt emelkedett meg.

Példa:

Betanított segédmunkás munkakörben foglalkoztatott konyhai kisegítő esetén:

• • munkavégzéssel töltött napok száma: 5 nap
  • kapott jövedelem: 15.000 Ft/nap, ami összesen 15.000 Ft * 5 = 75.000 Ft
  • mentesített keretösszeg minimálbér szerint: 9.633 Ft * 5 = 48.165 Ft
  • az adóbevallásban feltüntetendő összeg: 75.000 Ft – 48.165 Ft = 26.835 Ft
  • fizetendő SZJA: 26.835 Ft * 0,15 = 4.025 Ft

Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget arányosan kell kiszámolni.

Az adófizetési kötelezettséget a magánszemélynek kell az adóévre vonatkozó SZJA bevallásában szerepeltetnie, és a határidőre (május 20.) megfizetnie.

Filmipari statisztákra főszabályként ettől eltérő szabályozás érvényes. Filmipari statiszta egy napra maximum 12.000 Ft nettó jövedelmet kaphat azzal, hogy a mentesített keretösszeg feletti jövedelemrész után SZJA fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Létszámkorlát

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó törvény meghatározza, hogy a munkáltatók hány fő egyszerűsített munkavállalót alkalmazhatnak adott napon. Ezek alapján az alkalmi munkavállalók átlagos létszáma nem haladhatja meg:

• a munkavállalót nem foglalkoztató munkáltatónál az 1 főt
• 1 és 5 fő közötti munkavállalói létszám esetén a 2 főt
• 6 és 20 fő közötti munkavállalói létszám esetén a 4 főt
• míg 20-nál több munkavállaló esetén a munkavállalói létszám 20 százalékát

A számítást a tárgyév első és hetedik hónapját megelőző hathavi átlagos statisztikai létszám alapján kell elvégezni. Az alkalmazás létszámkeretét a munkáltató szabadon használhatja fel, tehát ha az éves létszámkeret 1 fő, úgy foglalkoztathatunk az év minden napján egy alkalmi munkavállalót, de akár egy napon 365 személyt is.

A filmipari statisztákra, mint foglalkoztatottakra, továbbá a szociális szövetkezetekre, mint foglalkoztatóra vonatkozóan ezeket a korlátozásokat nem kell alkalmazni.

Biztosítottság

Az egyszerűsített munkavállaló az e fajta munkavégzésből szerzett jövedelme alapján nem lesz biztosított, így egészségügyi, ellátásra valamint természetbeni és pénzbeli juttatásra nem lesz jogosult, viszont nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot szerez.

Az ellátások alapja:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 1.370 Ft / nap
• alkalmi munkavállalás esetén 2.740 Ft / nap

Korlátozások

• Az a vállalkozás amely 300.000 Ft-ot elérő összegű adótartozást halmoz fel az 500, 1000, illetve 3000 forint összegű közteher, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv. által a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, mindaddig nem jogosult az egyszerűsített foglalkoztatásra, míg a felsorolt adónemek összesített adótartozása 300.000 Ft alá nem csökken.
• Olyan felek esetén, akik között munkaviszony áll fenn, egyidejűleg nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogviszony.
• Közszolgáltatói tevékenységet ellátó munkáltató az alaptevékenységébe tartozó feladatokra nem alkalmazhat egyszerűsített munkavállalót.
• Harmadik országbeli állampolgár csak mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható, amennyiben rendelkezik TAJ számmal és adóazonosító jellel.

Ha a bér meghaladja az érvényes minimálbér napi összegének a kétszeresét (2020-ban: 14.820 Ft), úgy ezen összeg feletti rész nem minősül a vállalkozás elismert költségének, de alapjában véve mégsem fizetünk utána társasági adót. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy ha valaki 20.000 Ft-ot kap egy napra, az elszámolható költségnek minősül, tehát csökkenti a társasági adó alapját. Viszont a 14.820 Ft-ot meghaladó rész (5.180 Ft) növeli a társasági adóalapot, így összességében adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

A KIVA-s cégek esetén kicsit más a helyzet. A minimálbér kétszeresét meghaladó összeg a KIVA alapját növeli, ami után 2020-ban 12%-os adófizetési kötelezettség keletkezik. Ha valaki tehát egy napra 20.000 Ft-ot kap, úgy az 5.180 Ft (20.000 Ft – 14.820 Ft) után meg kell fizetnünk a kisvállalati adót, ami 622 Ft-os adótöbbletet eredményez.