A családalapítás tervezésénél érdemes utánajárni, hogy milyen ellátásokat lehet igénybe venni a baba születésekor. Az elkövetkezőkben a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjjal kapcsolatos információkat gyűjtöttük össze.

Csecsemőgondozási díj (CSED)

A gyermek születését követően az első igényelhető ellátás a csecsemőgondozási díj.

Jogosultság

Az a szülő nő lesz jogosult CSED-re, aki a jogosultságot megelőző két évben legalább 365 napon biztosított volt, ÉS

• a gyermeke a biztosítás időtartama alatt, vagy
• a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik
• illetve a 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt vagy annak megszűnésétől számított 28 napon belül jön világra.

A szülő nő helyett jogosult lehet még:

• az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a családba fogadó gyám
• a vér szerinti apa, abban az esetben, ha a szülő nő meghal, vagy ha a szülő nő egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák
• az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette

Meddig jár?

Csecsemőgondozási díj a szülési szabadság idejére jár, ami 24 hét (168 nap). A jogosultság legkorábbi kezdő időpontja a várható szülés napját megelőzően számított 28 nap, legkésőbbi kezdete a szülés napja. Az ellátás alapja a naptári napi jövedelem 70 %-a, amelyet 15 %-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terhel. A CSED összegének nincs maximuma. Több jogviszony esetén mindegyikre lehet igényelni az ellátást, de a feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.

Fontos megjegyezni, hogy a CSED időtartama alatt munkát végezni nem lehet. Mivel a szülési szabadság elsősorban a szülő nő regenerálódását hivatott szolgálni, így nincs különbség, ha egy gyermek vagy ikergyermekek után jogosult a csecsemőgondozási díjra, ugyanazok a szabályok érvényesek mind a jogosultsági idő, mind az összeg szempontjából.

Amennyiben az ellátás folyósítása alatt megszűnik a jogviszony, akkor az ellátást megállapító szerv folyósítja tovább az összeget. Visszamenőlegesen az igénybejelentéstől számított 6 hónapra lehet igényelni az ellátást. Olyan esetben, ha a kérelmező nem rendelkezik a szükséges biztosítási idővel, úgy méltányosságból kérheti az ellátás megállapítását.

Igénylés

A CSED igényléséhez szükség van a „Nyilatkozat a csecsemőgondozási díj megállapításához” nevű nyomtatványra, valamint a munkáltató által kitöltött foglalkoztatói igazolásra. Mellékletként csatolni kell a baba születési anyakönyvi kivonatát vagy a szüléshez viszonyított 28 nappal korábbi igénylés esetén a várandósgondozási kiskönyv másolatát.

Munkavállalói szempontból, ha szülés előtt táppénzen van a kismama, úgy kedvezőbb a 28 nappal korábbi igénylés, mivel a CSED összege magasabb, mint a táppénz összege.

KATA adózású egyéni vállalkozó a CSED időtartama alatt munkát nem végezhet. Amennyiben mégis úgy dönt, hogy vállalkozna, úgy az ellátás folyósítása megszűnik és mivel mellette 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonya nincs, ezért főállású kiadózónak fog minősülni és 50.000 Ft-os tételes adófizetési kötelezettsége keletkezik.

A személyi jövedelemadó törvény szerint adózó egyéni vállalkozó sem dolgozhat a csecsemőgondozási díj folyósításának tartama alatt, hiszen az az ellátás folyósításának megszüntetését vonja maga után. Ha vállalkozni kezdene, úgy szintén 36 órát meghaladó munkaviszony hiányában járulékfizetésre lenne kötelezett, ami többletadó terhet jelentene számára.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A csecsemőgondozási díj 168. napját követően gyermekgondozási díjat lehet igényelni.

Jogosultság

Kétféle módon lehet jogosultságot szerezi:

• biztosítási jogviszony alapján jogosult GYED-re
• hallgatói jogviszony alapján jogosult GYED-re

Biztosítási jogviszony esetén akkor jogosult a szülő (szülőnek minősül: vér szerinti szülő, örökbefogadó szülő, szülővel együtt élő házastárs, gyám) gyermekgondozási díjra, ha 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel, vagy ha a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt szűnt meg. Egyidejűleg több biztosítási jogviszony fennállása esetén itt is külön-külön kell vizsgálni a jogosultságot.

Hallgatói jogviszony alapján lehet jogosult GYED-re az szülő nő, aki az általános szabályok alapján nem jogosult gyermekgondozási díjra, de a szülést megelőzően legalább 2 aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik, a gyermeket saját háztartásában neveli, magyar állampolgár és bejelentett magyar lakóhellyel rendelkezik.

A vér szerinti apa is igényelheti a hallgatói GYED-et, ha a szülő nő meghal, de a többi feltételnek a fennállása ez esetben is szükséges.

Meddig jár?

Az ellátás a CSED lejáratát követően a gyermek 2 éves koráig jár. Ikergyermekek esetén a gyermekek 3 éves koráig. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi jövedelem átlagának 70 %-a, annak figyelembe vételével, hogy az összeg nem lehet több, mint a minimálbér kétszeresének 70 %-a (2019-ben bruttó 208.600 Ft). Több jogviszony fennállása esetén sem lehet túllépni a GYED felső határát. A hallgatói GYED összege alap- és felsőfokú képzés esetén a minimálbér 70 %-a, osztatlan vagy doktori képzés esetén a garantált bérminimum 70 %-a. Ezen összegek után SZJA-t és nyugdíjjárulékot kell vonni.

Igénylés

Az ellátás igényléséhez szükség van a „Nyilatkozat gyermekgondozási díj megállapításához” nevű nyomtatványra, valamint egy foglalkoztatói igazolásra. Mellékletként csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint hallgatói GYED esetén az „Igazolás az aktív hallgatói jogviszonyról a gyermekgondozási díj igényléséhez” nevű nyomtatványt.

KATA adózású egyéni vállalkozó esetén korlátozás nélkül lehet folytatni a vállalkozási tevékenység a GYED folyósítása alatt, de ez esetben is főállású kisadózó lesz a kismama. Ha az SZJA-s egyéni vállalkozó GYED ideje alatt dolgozik, de bért nem vesz fel, akkor járulékokat nem kell fizetnie.

Amennyiben a kismama visszamegy dolgozni a CSED lejártát követően, nem esik el a GYED-től, azt a munkaviszonyból származó bére mellett is folyósítják részére.

Egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozók is ugyanazokkal a feltételekkel jogosultak lehetnek az említett támogatásokra, azonban a számítás alapja máshogy történik, mint a munkaviszonyban történő foglalkoztatásnál.

SZJA törvény szerint adózó egyéni vállalkozó a járulékminimum alapján fogja kapni a jövedelmét. Ha az egyéni vállalkozónak van vállalkozói kivétje és az magasabb, mint a járulékminimum összege, úgy az alapján számolják a juttatást.

KATA-s egyéni vállalkozás esetén a következők szerint alakul az ellátás alapja:

• 50. 000 Ft-os KATA esetén: 98.100 Ft,
• 75. 000 Ft-os KATA esetén: 164.000 Ft az ellátás alapja,
• míg 25.000 Ft-os KATA esetén az egyéni vállalkozó nem a KATA-s vállalkozás alapján jogosult az ellátásra

A fenti számokból kiderül, hogy KATA-s egyéni vállalkozóként nem érdemes babát vállalni, mert sokkal kevesebb az ellátás összege egy munkaviszonyban álló munkavállaló ellátáshoz viszonyítva.