A rehabilitációs hozzájárulás, mint fizetési kötelezettség azt a célt szolgálja, hogy a nagyobb alkalmazotti létszámmal rendelkező vállalkozásokat ösztönözze a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására. Mai cikkünkben sorra vesszük, hogy melyek azok az esetek, amikor a vállalkozásoknak hozzájárulást kell fizetniük, mi ennek az összege, valamint mikor élveznek mentesítést.
Kik kötelezettek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére?
Fizetési kötelezettsége akkor keletkezik a vállalkozásnak, ha az általa alkalmazottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, és a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát.
Mi a rehabilitációs hozzájárulás mértéke?
Rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján érvényes minimálbér 9-szerese, amelyet a hiányzó megváltozott munkaképességű személyek létszáma után kell megfizetni.
Mivel 2021-ben februárban változott a minimálbér, így a rehabilitációs hozzájárulás mértékénél még a tavalyi minimálbért kell figyelembe venni, azaz 161.000 Ft-ot.
161.000 * 9 = 1.449.000 Ft
Példa 2021
A vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma 2021-es adóévre 78,1 fő. A cég 2,2 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat.
78,1 fő 5 százaléka: 3,9 fő
Hiányzó megváltozott munkaképességű munkavállalók száma: 3,9 – 2,2 =1,7 fő
A cég által 2021-ben fizetendő rehab: 1.449.000 * 1,7 = 2.463.300 Ft
2022.01.01-től a minimálbér bruttó 200.000 Ft-ra emelkedik, így minden hiányzó fő után 1.800.000 Ft-ot kell majd megfizetni egy évre vonatkozóan. Nézzük meg, miként változna a rehabilitációs hozzájárulás összege a fenti példa alapján a jövő évi minimálbér figyelembevételével.
Példa 2022
A vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma 2022-es adóévre 78,1 fő. A cég 2,2 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat.
78,1 fő 5 százaléka: 3,9 fő
Hiányzó megváltozott munkaképességű munkavállalók száma: 3,9 – 2,2 =1,7 fő
A cég által 2022-ben fizetendő rehab: 1.800.000 * 1,7 = 3.060.000 Ft
Milyen nyilvántartást kötelesek a vállalkozások vezetni?
A törvény kötelezi a vállalkozásokat arra, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalókhoz kapcsolódóan nyilvántartást vezessenek.
- tartalmaznia kell a megváltozott munkaképességű munkavállalók, SNI-s tanulók, fogyatékossággal élőnek minősülő hallgatók, valamint a mentorok természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosító azonosító jelét
- az SNI és a fogyatékosság tényét és ezek fennállásának az igazolását
- a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, és egészségkárosodásának a mértékét
A vállalkozás köteles a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig megőrizni a nyilvántartást.
Mik a hozzájárulás bevallásának és megfizetésének szabályai?
A rehabilitációs hozzájárulás megállapítására és bevallására a foglalkoztató köteles, a ’01-es bevallás teljesítésével.
A vállalkozás negyedévente előleget köteles bevallani és megfizetni, minden negyedévet kövező hó 20-ig:
- I. negyedév: április 20
- II. negyedév: július 20
- III. negyedév: október 20
A IV. negyedévre előleget bevallani már nem kell, hanem a vállalkozásnak éves elszámolást kell benyújtania, amelynek keretében a befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét kell szerepeltetnie a bevallásban és megfizetnie a NAV felé.
- Éves elszámolás a teljes évről február 25
A fizetendő hozzájárulást a NAV Rehabilitációs hozzájárulás bevételi számla elnevezésű, 10032000-06056281 számú számlára kell teljesítenie a vállalkozásnak, a közleményben az adószámát feltüntetve.
A COVID-19 helyzetben veszélyeztetett vállalkozásoknak miként alakul a rehab fizetési kötelezettségük 2021-ben?
A Kormány rendeletben meghatározta azokat a veszélyeztetett ágazatba tartozó vállalkozásokat, akik adózási könnyítésben részesülnek 2021. január-május hónapokra vonatkozóan.
A kedvezményezettek köréről ide kattintva egy korábbi alábbi cikkünkből tájékozódhatnak.
A kedvezményezett vállalkozások 2021-ben összesen 5 hónapra arányos (január-május) rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól mentesítést élveznek, valamint az első negyedéves előleget sem kellett megfizetniük.
A második negyedévre vonatkozóan már be kellett vallani a június hónapra arányosan jutó hozzájárulás összegét, valamint a fizetési kötelezettséget is teljesíteni kellett. Az év hátralévő részére vonatkozóan rájuk is az általános szabályok a mérvadóak.
Mely szervek mentesülnek a hozzájárulás megfizetése alól?
- rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, aki az erről szóló törvény hatálya alá tartozik
- az a gazdálkodó szervezet, aki a polgári perrendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozik és a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása céljából került megalapításra
- honvédségi szervezet, aki a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ki minősül megváltozott munkaképességű munkavállalónak és ki számít bele a létszám 5 százalékába?
- akinek az egészségügyi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os, vagy kisebb mértékű
- aki szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány vagy minősítés érvényessége alatt legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezik
- akinek az erről szóló szakvélemény érvényessége alatt a munkaképesség-csökkenése 50-100 %-os mértékű
- aki fogyatékos támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
További feltétel, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaidejének el kell érnie a 4 órát!
Tehát hiába foglalkoztat a vállalkozás olyan magánszemélyt, aki a megváltozott munkaképességű, de ha a munkaideje nem éri el a napi 4 órát, úgy azt a munkavállalót nem lehet figyelembe venni a statisztikai állományi létszám 5 százalékának megállapításakor.
Mely személyeket kell még megváltozott munkaképességűként számításba venni?
- SNI-s tanulók, és fogyatékossággal élő hallgatók
A köznevelési intézményben sajátos nevelési igényűnek minősülő, valamint a felsőoktatási intézményben tanuló fogyatékossággal élő hallgatókat. Legutoljára abban a naptári évben lehet őket a megváltozott munkaképességűek létszámához figyelembe venni, amelyben betöltik a 23. életévüket.
Sajátos nevelési igényűnek akkor minősül a gyermek, illetve fogyatékossággal élőnek akkor minősül a hallgató, ha mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, esetleg fogyatékossága halmozott vagy autizmus spektrumzavarral, illetőleg egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, és erről igazolással rendelkezik.
- Megváltozott munkaképességű munkavállalók mentora
2021.01.01-től lehetőség van a mentori tevékenységet végző munkavállalók beszámítására az 5 százalékos foglalkoztatási létszámba. Ide a megváltozott munkaképességű, fogyatékos munkavállalók munkahelyi beilleszkedésében, valamint a munkaerőpiacon való maradásában segítséget nyújtó, legalább napi 4 órát elérő mentori tevékenységet ellátó munkavállalók tartoznak.
Mentorként csak akkor lehet figyelembe venni a munkavállalót, ha a napi munkaideje legalább 4 órát eléri, rendelkezik az előírt képesítések valamelyikével (például gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns, foglalkoztatási rehabilitációs szaktanácsadó), valamint munkaszerződés szerinti munkakörébe tartozik mentori tevékenység.
A mentornak segítenie kell a megváltozott munkaképességű munkavállalók betanulását, beilleszkedését. Célja a munkahelymegtartás elősegítése és a lemorzsolódás meggátolása. Egyéb tanácsadási módszerekkel és eszközökkel elő kell segítenie a munkaadók befogadóvá válását.
A mentorként figyelembe vehető munkavállalók száma attól függ, hogy a vállalkozás hány megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat.
- 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő
- 21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő
- 101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő
- 251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő
- 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni
Hogyan kell megállapítani a vállalkozás statisztikai állományi létszámát?
A törvény rendelkezései alapján a rehabilitációs hozzájárulás összegének számításakor a vállalkozás létszáma alatt a KSH munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója szerinti, tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell alapul venni.
- Kik azok a foglalkoztatottak, akiket nem kell figyelembe venni a vállalkozás létszámának megállapításakor?
- közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyeket
- egyszerűsített munkavállalói jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalókat
- önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót
- a Munka törvénykönyvében foglaltak szerint átmenetileg más munkáltatónál munkát végző munkavállalót
- a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonának minősülő katonát
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja
- Hogyan kell számításba venni azt a személyt, aki többes foglalkoztatás keretében, azaz több munkáltatónál van állományban?
A foglalkoztatott munkavállalót a vállalkozás létszámának megállapításánál, illetve a megváltozott munkaképességű személyt a megváltozott munkaképességű személyek létszámának megállapításánál annál a vállalkozásnál kell figyelembe venni, aki az többes foglalkoztatók közül az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt.
- Kölcsönzött munkavállaló melyik vállalkozásnál kerül figyelembevételre?
Munkaerő-kölcsönzéskor a kölcsönzött munkavállalót alapesetben a kölcsönbe vevőnél kell számításba venni, kivéve, ha a munkavállaló a kölcsönvevőnek nyilatkozatot tesz, ugyan is ebben az esetben a kölcsönbeadó statisztikai állományi létszámába kerül beszámításba.