Nagyon leegyszerűsítve végkielégítés akkor jár a munkavállalónak, ha megszűnik a jogviszonya. Ugyanakkor ennek meghatározott törvényi feltételei vannak, amivel nem árt tisztában lenni. Sok munkavállaló önérzetét sérti, ha kirúgják, így inkább aláírja a közös megállapodást a jogviszony megszüntetésére, de ezzel biztos, hogy jól jár?

Mai cikkünk arra vállalkozott, hogy bemutassa részletesen a végkielégítés jogintézményét, és azt, hogy milyen jogszabályi feltételek szükségesek a pénzjáradék érvényesítéséhez.

Mely esetben jogosult a munkavállaló végkielégítésre?

Végkielégítésre csak meghatározott esetekben válik jogosulttá a munkavállaló, amelyeket a Munka Törvénykönyve tételesen tartalmaz.

1. A jogviszony a munkáltató rendes felmondása alapján szűnik meg.
2. A munkáltató megszűnik jogutód nélkül.
3. A munkáltató személyében olyan jellegű változás áll be, hogy a gazdasági egységet olyan más üzemeltető veszi át, amely nem tartozik a Munka Törvénykönyve hatálya alá (pl. korábban magániskola működtetése állami kézbe kerül, így ennek következtében az intézmény már nem fog az Mt. hatálya alá tartozni).
4. A munkavállaló azonnali hatályú felmondását a törvényben meghatározott indokok egyike miatt, jogosan nyújtotta be. (A munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.)

Végkielégítés a fenti esetekben is csak akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az adott munkahelyen legalább 3 éve folyamatosan alkalmazásban állt, és a felmondás közlésének időpontjában is foglalkoztatottnak minősült.

Melyek azok az esetek, amikor a munkavállaló nem válik jogosulttá a végkielégítésre?

A törvény meghatározza azokat az eseteket is, amikor ugyan fennállnak a végkielégítésre jogosító feltételek, de az a munkavállalónak még sem jár.

1. A munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása, vagy a kifogásolható munkahelyi viselkedése.
2. A felmondás közlésének időpontjában a munkavállaló nyugdíjas.
3. A munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkavállaló nyugdíjas státuszú.
4. A munkáltatói felmondásnak az indoka nem a munkavállaló egészségügyi okkal összefüggő képessége.
5. A munkavállaló jogviszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre.

Végkielégítés alapját képező jogosultsági idő

A munkavállaló csak abban az esetben válik jogosulttá a végkielégítésre, ha az adott foglalkoztatónál lévő jogviszonya legalább 3 éve fennáll. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időszakot, amelyre tekintettel a munkavállalót munkabér nem illette meg. Ide sorolandó a fizetés nélküli szabadság vagy a táppénz időtartama.

Példa

A munkavállaló 40 napnyi táppénzes papírt adott le a munkáltatójának. Az első 15 napban betegszabadságra tekintettel kapott díjazást. A fennmaradó 25 napra táppénz folyósítottak neki. Ez esetben mind a 40 nap beleszámít a végkielégítésre jogosító 3 év folyamatos időtartamba, hiszen csak 25 nap táppénzes kiesőideje volt, így a kiesdő idő mértéke nem érte el a 30 napot.

A kieső idő számításakor nem kell figyelembe venni a szülési szabadság, a gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, illetve a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejéből 3 hónapot, azaz ezek az időtartamok beleszámítanak a 3 év folyamatos jogviszonyba.

A végkielégítésre a munkavállaló csak akkor szerez jogosultságot, ha a felmondás közlésének időpontjában rendelkezik a 3 év folyamatos jogviszonnyal. Sok esetben a felmondást 30 napos felmondási idő is követi. Ez már nem képezi a végkielégítésre jogosító időszak alapját, tehát nem számít bele a 3 évbe.

Mi a végkielégítés mértéke?

Abban az esetben, ha a jogviszony a munkavállalóra vonatkozó nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg, a magánszemély emelt összegű végkielégítésre válik jogosulttá.

Kölcsönzött munkavállaló is jogosult végkielégítésre?

Igen! Azonban arra figyelemmel kell lenni, hogy csak az utolsó egybefüggő kikölcsönzés időtartama számít bele a végkielégítés alapjául szolgáló időbe. Ha a kölcsönzés több részletben valósult meg, úgy a különböző kikölcsönzések időtartamai nem adódnak össze.

Mi a teendő, ha elmarad a kifizetés?

A végkielégítés megfizetése a munkáltató kötelessége és felelőssége. Azonban, ha a kifizetés elmarad, úgy a munkavállaló jogosult igényt tartani a juttatására és a törvényben meghatározott eszközökhöz folyamodni.

1. Szóban vagy írásban is felszólíthatja a foglalkoztatóját a jogszabályi kötelességek betartására és a végkielégítés megfizetésére.
2. Ennek sikertelensége esetén fizetési meghagyást (FMH-t) indíthat közjegyző közreműködésével a pénzkövetelés behajtása érdekében.
3. Ha mindezek után sem hajlandó a munkáltató megfizetni a munkavállalónak járó juttatást, úgy a jogosult munkaügyi bírósághoz fordulhat és peres úton érvényesítheti követelését.